Erkel Ferenc Bánk bánja duplán kvalifikálta volna magát az idei sorozatba, de mivel a Bordal kapcsán már esett róla szó, ezúttal a komponista egy másik királyi operájáról emlékezünk meg. A magyar nemzeti opera megteremtője, és a magyar zenei élet egyik legfontosabb szervezőjének 1844-es Hunyadi Lászlója a mai koronás opus.
Erkel tevékenységéhez olyan zenei mérföldkövek fűződnek, mint a magyar Himnusz megkomponálása és az Operaház 1884-es megnyitása, nem mellesleg megteremtette a magyar nemzeti operát. Amit Verdi jelentett az egységessé szerveződő Itáliában, az volt Erkel a Habsburg uralom alatt álló Magyarországon.
A Hunyadi László gyakorlatilag nem más, mint egy történelmi parafrázis, a gyenge kezű V. László kísértetiesen hasonlít V. Ferdinándra, a közönség jól tudott azonosulni az elnyomott magyar néppel, és az elárult Hunyadi Lászlóval. Sírva vigadás.
Erkel még életébe többször átdolgozta az operát, de az elkövetkező évtizedekben is számos változata született a legnépszerűbb Erkel-műnek. A francia és olasz nagyopera mintájára született operába rendkívül jól építette bele a magyar népzenei elemeket, ezzel megteremtve azt a zenei ízt, amely a mai napig különleges az operairodalomban.
Sajnálatos módon azonban se az opera, se komponista nem hagyta el az ország határait, ugyan többek mellett Liszt is megpróbálkozott a Hunyadi külföldi népszerűsítésével, valószínűleg a nyelvi akadályok, a magyar nyelvű librettó miatt nem járt sikerrel.
