Négy és fél évnyi türelmet kívánt, amíg az Operaház épülete zárva tartott, március 12-én azonban újranyílnak a dalszínház kapui. Elég egy pillantást vetni az épületre, hogy világossá váljon: ez időszak alatt a Ház igazi időutazáson vett részt. A múlt századból megérkezett a 21.-be.
Ha visszakeressük a felújítás előtt készült fotógalériákat, amelyeken átláthatatlan kábelkötegek, zsúfolt helyiségek, rossz állapotban lévő falak, a színpad megkopott deszkái láthatók, visszatérhetnek emlékeink a nyikorgó színpadgépezetről, a recsegő nézőtéri székekről és az olykor tompának tűnő akusztikáról is.
Mindez már a múlté, melyről magunk is meggyőződhetünk, hiszen 2022. március 11-15. között, többnapos programsorozat keretében tárja ki ajtajait az Operaház. A nulladik napon a határon túli és hazai, Hunyadiak és Szilágyiak nevét viselő iskolák, intézmények képviselői láthatják Erkel Hunyadi László című operájának nyilvános főpróbáját, majd március 12-én ünnepélyes keretek között, az Újranyitógála elnevezésű hangversennyel indul el megint a koncert- és operaélet az Andrássy úton. Magyar szerzők és magyar vonatkozású művek hangzanak el a legkiválóbb művészek tolmácsolásában, az est különlegességeként pedig maga Plácido Domingo is karmesteri pálcát ragad.
Március 13-án a Hunyadi László premierjére és Ókovács Szilveszter főigazgató rendezői debütálására kerül sor, 14-én pedig Kenneth MacMillan Mayerling című neoklasszikus balettje tér vissza az immár felújított színpadra.
Egy kis séta
Amíg személyesen is ellátogatunk az épületbe, érdemes gondolatban és lélekben is felkészülni a nem mindennapi élményre. Már a dalszínházhoz közeledve fel fog tűnni a főhomlokzat gyönyörűen megtisztított mészkőburkolatának friss színe, a szintén megtisztított szfinxek és kőszobrok, a restaurált sgrafitto a kocsiáthajtóban, a cserélt díszburkolat, nem beszélve a főhomlokzati új díszkivilágításról. Közelebb érve a kerámiaelemek, a gorgófejek és az épület másik három oldalának újraszínezését érdemes megtekinteni, de megakadhat a szemünk a felújított – kisebb részben az eredetiek alapján újragyártott, korszerűsített – ablakokon, amelyek mögött új függönyök lebbennek. Ha felnézünk a tetőre, új bádogozást és a teljes szoborparkot láthatjuk. A szellőzőkürtő-díszeket nem biztos, hogy az utcáról meg tudjuk szemlélni, de ezeket is restaurálták, illetve a menthetetleneket szintén újragyártották.
Az Előcsarnokba lépve kipótolt, szakszerűen lekezelt mozaikpadlón, lecsiszolt műkőlépcsőn, tisztított, eredeti színeiket visszakapott képek és frissen aranyozott dongaboltozatok alatt, metálozott díszek között járhatunk. A kabátunkat megújított pultra tehetjük a ruhatárban, a földszinten két plusz mosdót is igénybe vehetünk, és ha még előadás előtt elfogyasztanánk egy szendvicset vagy finom süteményt, tisztított, pácolt ajtókon keresztül, megújított falikárpitok mellett elhaladva, új parkettákon érkezhetünk a Nagybüfébe, ahol a kiszolgáló pultok visszakerültek a falak mellé. Miután kellőképp kiélveztük a gasztronómiai élményeket, két új, a karzati lépcsőházba telepített lifttel is megközelíthetjük az okosfunkcióval ellátott ülőhelyeket. Ha a földszintre szól a jegyünk, immár egyetlen tömbben elhelyezkedő széksorokban foglalhatunk helyet, amelyeknek a száma így csökkent, viszont a nagyobb sortávolság miatt kényelmesebbek, és ez az elrendezés az akusztika szempontjából is várhatóan előnyösebb. A földszinti zsöllyepáholyok fa elválasztó eleme nádfonattal lett helyettesítve, ami jobban segíti a levegőrezgést, így szintén jót tesz az akusztikának. Ha körbepillantunk, újragondolt fényviszonyokat, szebben megvilágított kupolát láthatunk majd. És az eredetinél is jobb állapotba hozott, átalakított csillárt, aminek elhalványuló fényei egyet jelentenek: kezdődik az előadás!
Kihívások és intézményi sikerek
Két kiemelt munkatársa is van a Magyar Állami Operaháznak, akiknek erőfeszítése jelentősen hozzájárult az elmúlt évek beruházásokhoz kapcsolódó sikereihez. Dr. Főző Virág főigazgató-helyettest, valamint Józsa Anka PhD beruházó főépítészt és üzemeltetési igazgatót prof. dr. Kásler Miklós miniszter megbízásából dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára miniszteri elismerő oklevélben részesítette tavaly, a szakterületükön végzett áldozatos munkáért, amivel az OPERA Eiffel Műhelyháza létrejöttét segítették. A két vezető ugyanilyen erőbedobással dolgozott, és legalább annyi kihívással találkozott a dalszínház felújítása kapcsán is.
Először dr. Főző Virágé a szó, aki idén jubileumot is ünnepel: márciusban épp húsz éve, hogy az OPERÁ-nál dolgozik, mely idő alatt számos projekt megvalósulását segítette. Ezek között az Operaház felújítása a legnagyobbnak számít, ha a pénzügyi oldalt nézzük. „A szívemhez mégis közelebb áll az OPERA Eiffel Műhelyháza, hiszen azt csaknem a semmiből hoztuk létre, és új dimenziót nyitott mind az intézmény, mind a hazai operajátszás tekintetében. Az Erkel Színház előbb-utóbb elkezdődő komolyabb felújítása volumen és jelentőség szempontjából a harmadik helyen áll majd” – kezdi a beszélgetést.
Az Operaház esetében 2014-ben kezdődtek az előkészületek, a 2015-ös és 2016-os kormánydöntések után a munkálatok 2017 nyarán indultak. Ahogy az köztudott, a munka előrehaladtával részleges korszerűsítésből kormányzati szándékmódosulással teljes felújítás lett, amely a tervezett egyetlen évad helyett csaknem öt szezonnyi időt vett igénybe. A fő játszóhely több évig tartó bezárása azonban számos veszélyt rejtett a több ezer főt foglalkoztató intézményre nézve. „Az épülethez ragaszkodó közönségréteg ez idő alatt óhatatlanul kopik, ami nagy veszteség számunkra, és ez a kedvezőtlen változás a műsorpolitikánkat is érintette. Az állami támogatások az OPERA dolgozóinak bérét fedezik, a működésünket azonban már a bevételekből finanszírozzuk. Fontos, hogy ez a szám minél magasabb legyen, és ebben az Operaháznak kulcsszerepe van, hisz ez az épület a keresztfinanszírozója a többi létesítményünknek. A színpadméretek és a technikai lehetőségek hiánya miatt az Erkel Színház nem tudta átvenni teljes mértékben az Operaház szerepét, ami a társulat szétmorzsolódását is könnyen magával hozhatta volna. Mivel bizonyos szerzőket, darabokat nem tudtunk játszani, azok a művészek, akik épp abban a repertoárban erősek, kevésbé jutottak lehetőséghez. Nehéz volt őket az énekesi pályán tartani” – mondja.
Az OPERA azonban nem adta fel, inkább minden erejét latba vetette. Ezen a ponton különösen fontos volt az összhang, ami a vezetés, annak csúcsain pedig Ókovács Szilveszter főigazgató és dr. Főző Virág főigazgató-helyettes közös munkáját jellemzi. „Egy ekkora projektet nem is lehet másképp véghez vinni, csak összetartva – mondja dr. Főző Virág, hozzátéve, hogy a megfelelő ütemben való haladást számos más módon is segítették. – A felújítás során felmerülő, kifejezetten színház-szakmai kérdéseket igyekeztünk minél alaposabban, minél gyorsabban megválaszolni, a határidők betartását is szigorúan vettük, és a műhelyeink is besegítettek a munkába. A színpadi vasfüggöny vászonborítását például a festőműterem munkatársai készítették, de az adminisztrációnak, ezen belül a Beszerzési osztálynak is sok tennivalót adott a projekt. A nézőtéri székeken kívül minden területre (pl.: lámpapark, gyengeáram, hangtechnika, IT) az OPERA indított közbeszerzést, ennek anyagait mi állítottuk össze, mi véglegesítettük. Szinte valamennyi szakterületünk részéről szükség volt közreműködésre” – árulja el a főigazgató-helyettes.
A felújítás eredetileg a színpadtechnika teljesen új alapokra helyezését, a nézőtéri székek cseréjét és okosfunkcióját, a zenekari árok bővítését, a vizesblokkok felújítását, valamint az elektromos hálózatok kiépítését és cseréjét foglalta magába. „A beruházás sokkal nagyobb volumenű lett, mint ahogy indult, nem állítom, hogy nem okozott nagyon komoly fejtörést, hisz hosszabb ideig maradtak el a bevételeink és maradtak nálunk a bérlemények kiadásai, de az eredményt látva elégedett vagyok, a közönségforgalmi rész gyönyörűen megújult, összességében fantasztikus eredmény születik.”
Nem is gondolnánk, hogy az Operaház újbóli nyitása és az Erkel Színház várható bezárása lényegében nem érinti a szervezeti működést, kevés olyan terület van ugyanis, ahol a működési struktúra az ingatlanokhoz kötődik. Fontos újdonság azonban, hogy a magánénekesek három évre szóló szerződést írhatnak alá, megalapozva a jobb tervezhetőséget és a magasabb nívót is. De nem csak az énekesek érezhetik magukat elégedettebbnek. „Az OPERA humánerőforrás-menedzsmentje az utóbbi egy-két évben nagyon sokat fejlődött. Ennek eredményét a tavaly decemberben kitöltött társulati kérdőívből is kiolvashatjuk – meséli dr. Főző Virág. – A munkavállalók meglehetősen pozitívan nyilatkoztak, elégedettek, de továbbra is prioritásként kezeljük ezt a kérdést: ha ők jól érzik magukat, és azt látják, hogy gondoskodik róluk az intézmény, többet hoznak ki magukból is, és komolyabban veszik a munkát. A kérdőívben nagyon sokan jelezték, hogy egyértelműen azért dolgoznak itt, mert az intézmény szerelmesei. Nem »csak« a pénzkereseti lehetőséget látják az OPERÁ-ban, hanem a műfaj és a kultúra értékeit is. Azt gondolom, ez garancia az ő munkájuk minőségére is.”
A visszaköltözés február elején-közepén vette kezdetét, folyamatosan zajlik, és a kollégák akkor foglalják el helyeiket, ha már tényleg csak egy-két szöget kell beütni a falba. „Természetesen a beköltözés után is fognak dolgozni restaurátorok itt-ott, illetve a nézőtéri székek beszerelése is az utolsó fázisok között szerepel, de ezek a munkálatok már nem zavarják a február utolsó harmadától kezdődő színpadi próbákat. Ugyanakkor nélkülözhetetlenek a kollégák, mert ahogy az Eiffel Műhelyház belsőépítészetét is a saját munkatársaink áldozatos feladatvállalásával raktuk össze, úgy itt is, az Andrássy úton is szükségünk lehet rájuk – csak egy operás dolgozik úgy, ahogy ők, valóban az OPERÁ-ért” – mondja a főigazgató-helyettes.
Az OPERA munkatársai hasonlóan fognak visszarendeződni, mint ahogy előtte dolgoztak, leszámítva természetesen azt, hogy a műhelyek otthona immár az Eiffel Műhelyház. Az Operaházba kerül vissza a balett-társulat, valamint az igazgatóságok nagy része. A 2022 végére elkészülő Hajós utcai Üzemházban – új nevén majd a Simándy épületben – is működik majd igazgatóság, néhány nagyobb osztály, de több emeletet igénybe véve itt lesz az OPERA Énekkarának bázisa is. „A Magyar Nemzeti Balettintézetnek az Operaház, a Gyermekkarnak a Simándy épület ad helyet, egészen az OPERA Campus létrehozásáig, ahol majd közös osztályokba, művészeti iskolába járhatnak majd a növendékek az Eiffel Műhelyház tőszomszédságában.”
Az Andrássy úton tehát visszatér az élet a régi kerékvágásba, de mi a helyzet a II. János Pál pápa téren? „Az Operaház bezárása miatt az Erkel Színház nagy terhelésnek volt kitéve – világít rá a főigazgató-helyettes. – Négy és fél év alatt, illetve a felfutásul elécsatolt négy esztendő alatt elhasználódott, továbbá a művészi munkához szükséges terek sem adottak és a színpadtechnika is elavult, pontosabban szólva: nincs. E három dolog miatt döntöttünk úgy, hogy tavasszal leállítjuk a működést, és javaslatot teszünk a kormányzatnak a felújítás lehetőségeiről. Az OPERA Campus, tehát a többcélú oktatási »univerzum« megépítése mellett ez lesz a legújabb kihívás az intézmény életében: újabb, többéves terv, alkotó folyamat lehet.”
Építészeti érdekességek és fontos részletek
Kanyarodjunk vissza az Operaházhoz és adjuk át a szót Józsa Anka PhD beruházó főépítésznek, üzemeltetési igazgatónak, aki számos építészeti különlegesség és szakkifejezés tudója. Ezek közé tartozik a Design & Built is, amely az Operaház felújítása kapcsán többször elhangzott. „Mindez azt jelenti, hogy a tervezés és a kivitelezés egyszerre történik. A kivitelező a Laki Épületszobrász Zrt., az Épkar Zrt. és a West Hungária Bau Kft. hármas konzorcium, alvállalkozójuk pedig a Zoboki Gábor vezette ZDA-Zoboki Építésziroda, amelynek tervei alapján készült a felújítás. A kivitelezés határideje 2022. március 10.” – mondja, hozzátéve, hogy az ütemtervet azért is kell komolyan venni, mert a megnyitó előtt még próbaüzemet is kell tartani, időt kell szánni az új színpadtechnika vezérlőrendszerének tanulmányozására, és február közepétől megkezdőtek a színpadi próbák is. Ennek megfelelően a díszletek már februártól elkezdtek megérkezni az Andrássy útra az Eiffel Műhelyházból.
Apropó színpad. A felújítás egyik legfőbb eleme a színpadszerkezet cseréje volt, ami az eredeti tervek szerint került kivitelezésre és 2020 elejéig meg is történtek a nagy szerkezeti felújítások, a vezérlés 2021 folyamán települt. Utóbb egészítették ki az elképzeléseket egy fontos részlettel: a színpad szélén lévő ún. utcavilágítás függesztve lesz az eddigi álló megoldás helyett, amit a táncosoknak, illetve végső soron minden művésznek eddig rendszeresen kerülgetni kellett. „A legmagasabb szintű eszköztárat adjuk az alkotóknak és a művészeknek, hogy ők is a legmagasabb szintű produkciót hozhassák létre” – fűzi hozzá Józsa Anka.
A nézők tehát egyre nívósabb előadásokat láthatnak, és ehhez a jobb akusztikai körülmények is hozzájárulnak majd. A korábban említett, Ybl Miklós koncepcióját követő széksor-elrendezésen és a zsöllyepáholyoknál tett változtatáson túl a hangélményt úgy javítottuk, hogy a széksorok alatti zengőteret összenyitottuk a zenekari árokkal, ami jelentős változás. Ezt az összenyitást egyébként akár meg is lehet szüntetni, így kísérletezni lehet a különböző hangzásokkal. Józsa Anka a jobb világítás titkát is elárulta: a nézőtéri csillárt rekonstruálták, égői az eredeti gázégőket imitálva, Ybl elképzelése alapján felfelé állnak, azaz az eredeti világítást idézik vissza. Újdonságként, a 21. század megoldásait kihasználva a Lotz-freskó is külön világítást kapott, ennek reflektorait a csillárra szerelték fel. Természetesen a mellvédeken található falikarokat is újragyártották, és minden fényforrás mai technológiával működik.
A közönségforgalmi terület az eredeti elképzelésekhez képest korábban, azaz a most lezajlott felújítás alkalmával frissült fel egy olyan színterv alapján, ami az auditórium eredeti freskóiból és seccóiból alakult ki. Bár legutóbb 1981-84 között is zajlott felújítás, több, ekkor keletkezett hibát és az azóta eltelt több mint harminc év sérüléseit, kopásait is javítani kellett.
A nézőket közvetlenül nem, a művészeket és az operai dolgozókat azonban annál inkább érintő változások között már említettük a balett-társulat visszaköltözését az Operaházba, ám arról még nem esett szó, hogy pontosan hová térnek vissza. „Az Andrássy úti Ybl-palota harmadik-negyedik emelete lesz a Magyar Nemzeti Balett bázisa, ahol a meglévő három terem belsőépítészeti felújításával, az alacsony álmennyezetek megszüntetésével megfelelő, kellemes térérzet alakítottunk ki. Mivel az egykori festőműterem az Eiffel Műhelyházba költözött, a megüresedett terekben a balettművészek összpróbára is alkalmas területen tudják bepróbálni a darabokat, az ötödik emeleten pedig háziszínpaddá alakult az egykori festőműterem galéria. A szólista öltözők teljes felújításával, mosdóblokk-bővítésével ez a rész is 21. századi színvonalúvá vált” – részletezi a beruházó főépítész.
A teljes backstage-zóna generálfelújításon esett át. Az üzemi területeken az eredeti térstruktúrák visszaállításával és az eredeti födémszerkezetek megmutatásával az OPERA arra törekedett, hogy visszaállítsa az építészettörténetileg helyes térsorokat. Néhány felújítási munkálat a márciusi megnyitó után fejeződik be. A Hajós utca 13-15. alatti volt Lakatosműhelyt és a Révai utcai volt Cipészműhelyt az OPERA saját hatáskörben fogja felújítani, a felújításból kimaradt Királylépcső és a kerengő, valamint a Székely Bertalan terem generálfelújítása pedig még várat magára. 2022 nyarán a két új karzati liftet majd az ötödik emeletig viszik, hogy könnyen elérhetővé váljon az itt kialakított multifunkcionális tér, a 380 m²-es Medgyaszay Tetőterem. A Simándy épületben lévő énekkari bázis, adminisztrációs és üzemi területek felújítása a szerződésmódosítások miatt lassabban halad, de megéri várni, mert minden adminisztrációs iroda megfelelő helyet kap, 1000 m2-en biztosítják a felnőtt és gyermek énekkar elhelyezését, a próbatermek hűtést, és stabil frisslevegő-áramlást kapnak.
A sok átalakulás közepette néhány dolog biztosan nem változik. A nézőtéri csillárt, mint 1884 óta folyamatosan, most is változatlanul kézi erővel mozgatják majd, mert így a legbiztonságosabb, és megtartják azt a technikatörténet szempontjából érdekes, eredeti szerkezetet is, amit a hátsó színpad mögötti folyosón Medgyaszay István alakított ki, amikor először hozzányúlt az épülethez 1912-ben. Egy csapóajtót képzeljünk el, amelyen keresztül a díszleteket adták le a műhelyből a színpadszintre. Azonban még ennél is fontosabb – ha nem a leglényegesebb –, amire szintén számíthatunk: a művészek, az alkotók és az OPERA dolgozóinak kiapadhatatlan lelkesedésére, amivel az opera ügyét az újranyitás után talán még odaadóbban szolgálják majd.
A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.
