Prokofjev Háború & béke című operáját a világhírű katalán operarendező, Calixto Bieito színrevitelében, Brassói-Jőrös Andrea, Brickner Szabolcs és Szegedi Csaba főszereplésével, és összesen 28 énekes szólista közreműködésével mutatja be a Magyar Állami Operaház január 28-án. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban létrejött előadás február 18-ig hét alkalommal tűzi műsorra az Operaház. Az Operaház Zenekart és Énekkart a kazah Alan Buribayev vezényli.
A testileg-lelkileg megtört és halni vágyó Andrej Bolkonszkij életkedvét hiába hozza vissza bimbódzó szerelme a fiatal és életvidám Natasa Rosztovával, a melegszívű lányt és családját ridegen és kegyetlenül elutasítja Andrej apja, az idős Bolkonszkij herceg. Andrej engedelmes tartózkodásának hatására Natasa az őt elcsábítani készülő Anatole Kuragin hálójába kerül, a nős férfi lányszöktetését végül Natasa unokatestvére, Szonja akadályozza meg. A megalázott Natasa elkeseredésében sikertelenül öngyilkosságot kísérel meg. Az események hatására Kuragin sógora, az idealista, ám kallódó Pierre Bezuhov őszinte érzelmekre lobban a sebzett lány iránt. Az ezt követően kitörő háborúban aztán az elvesztett és vágyott szerelmek, a hódításról, szabadságról és hősiességről szőtt ábrándok és a pusztítás borzalmai egyre szürreálisabb módon kérdőjeleznek meg minden eszményt, ami hőseink számára egykor fontosnak tűnt.
Lev Tolsztoj 1865 és 1869 között folytatásokban megjelent, a napóleoni háborúk idején játszódó, több száz szereplőt mozgató monumentális regénye a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. A nagyszabású mű operai feldolgozása már 1938-as szovjetunióbeli visszatérésekor foglalkoztatta Szergej Prokofjevet. A darab megkomponálásához azonban a Szovjetunió 1941-es náci Német Birodalom általi lerohanása után kapott új lendületet. Bár az opera első változatának zongorakivonata már 1942 nyarán elkészült, az eredetileg két estésre tervezett darab első felét pedig a leningrádi Kis Színház (ma szentpétervári Mihajlovszkij Színház) 1946-ban be is mutatta, a sztálini kultúrpolitika minduntalan változó igényei hatására Prokofjev egészen 1953-as haláláig dolgozott főművén, amit teljes terjedelmében végül 1959-ben tűzött először műsorára a moszkvai Bolsoj Színház.
A zeneileg is rendkívül sokrétű, békeidőben emberábrázolásában a romantikus Csajkovszkijt, háború idején monumentális hazafias kórustablóiban Muszorgszkijt, mozgalmas filmzenei elemeket tartalmazó képeiben pedig Eisenstein filmrendezői látásmódját megidéző epikus darab műsorra tűzéséről 2019-ben születetett koprodukciós megállapodás a Genfi Nagyszínház és a Magyar Állami Operaház között. A darabhoz a budapesti Operaház szcenikai műhelye alapos műgonddal készített díszletet a szentpétervári Ermitázs palotabelsői alapján. Bemutatóját 2021 szeptemberében tartották Svájcban.
Az operát a világhírű Calixto Bieito vitte színre, akinek korábbi Carmen-rendezése ugyancsak 2021-ben debütált a Margitszigeten, majd az Operaház Eiffel Műhelyházában. Az elismert katalán rendező mai értelmezésében igyekezett a zenében is tetten érhető groteszk, túlzó hatásokat olykor szürreális képekké formálni, miközben a filmzenei elemeket a színpadi mozgalmasság, a háborút pedig a szereplők egymás közti és belső konfliktusai is érzékeltetik, mellőzve a konkrét utalásokat a közelmúlt és a jelen aktuálpolitikai eseményeire.
Bieito rendszeres alkotótársaiként olyan, az európai színházi életben magasan jegyzett művészekkel dolgozott együtt, mint Rebecca Ringst többszörösen díjazott díszlettervező, Ingo Krügler, aki jelentős párizsi divatházaknak dolgozott, mielőtt a színházi jelmeztervezést választotta hivatásként, a mozgóképes installációkért felelő Sarah Derendinger videóművész és független filmes, valamint a drámaíróként is tevékeny Beate Breidenbach dramaturg.
A Háború & béke monumentalitását a négyórás játékidőn túl a rendkívüli létszámú előadói apparátus is különlegessé teszi: Prokofjev összesen 72 szólista szerepet írt operájába. A Magyar Állami Operaház és a Genfi Nagyszínház koprodukciójában 28 énekes összesen 45 szerepet formál meg, a főbb szerepeket most Szegedi Csaba (Andrej Bolkonszkij), Brassói-Jőrös Andrea (Natasa Rosztova) és Brickner Szabolcs (Pierre Bezuhov), valamint Fried Péter / Rácz István (Kutuzov marsall), Haja Zsolt (Napóleon), Nyári Zoltán (Kuragin), Gál Erika (Hélène), Heiter Melinda (Szonja), Kovács István (Ilja Rosztov) és Balczó Péter (Platon Karatajev) alakítják. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát az előadások alkalmával Alan Buribayev, a kazahsztáni Asztanai Opera vezető karmestere dirigálja.
Az előadást a január 28-i premiert követően az idei évadban további hat alkalommal tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Állami Operaházban. További információ és időpontok ide kattintva érhetőek el.
