Miként keltett közfeltűnést Budapesten az ifjú Rátkai Márton táncoskomikusi tehetsége? László Ferenc könyvéből ezúttal a legendás színész kiugrásának híres történetét – illetve annak verzióit idézzük.
A miskolci közönségtől 1905. novemberében vett búcsút Rátkai Márton (1881-1951), és december 9-én már ott szerepelt az új Huszka-operett, a Gül Baba ősbemutatóján a Király Színházban. A vidéki színészektől megszokott módon levélben ajánlkozott Beöthy László igazgatónak, és levelében – ha igaz – ez a fordulat is ott szerepelt:
„Senki nem tud úgy táncolni, mint én.” Ehhez képest az említett premieren a tánctudására legfeljebb, ha mérsékelten igényt tartó szerep, azaz Zülfikár főeunuch figurája várt az új tagra, aki azonban mégis talált lehetőséget a kiugrásra – átvitt értelemben és szó szerint egyaránt. A Rátkai-mítosz egyik alaptörténetéhez érkeztünk el ugyanis, mely alaptörténet persze több variánsban is ismert és ilyesformán nincs teljességgel híján a nyitott kérdéseknek.
A legkerekebb, ám egyúttal a legkönnyebben megcáfolható verzió szerint Mujkó cigány alakítója, Sziklai Kornél a tizedik előadáson dalának negyedik ismétlésekor rosszul lett, és Rátkai beugrott a helyére – és innentől fogva ő alakította ezt a hálás szerepet. Mivel a színlapok ezt követően is változatlanul Sziklait jelezték Mujkó megformálójának, ez így biztosan nem történhetett meg. Egy másik változat szerint a premieren ugrott oly magasra Zülfikár szerepében a színész, hogy Beöthy ezt látva a páholyából lerohanva ekképp gratulált vadonatúj tagjának: „Mától fogva maga a színház első táncoskomikusa!” Végül a Rátkairól és művészetéről megjelent egyetlen kismonográfiában (Szomory György munkájában) arról olvashatunk, hogy mégiscsak a tizedik előadáson történt volna, hogy Sziklai rosszul lett a színfalak mögött, így a karmester (a Gül Babát valójában sajnálatosan már meg sem élő Konti József) által már óvatlanul beintett harmadik ismétlésre Zülfikár alakítója előre ugrott és „hibátlanul eltáncolta Mujkó cigány számát”.
A beugrás pedig nem váltott ki egyértelmű örömet az igazgatóból, merthogy ő úgymond éppenséggel titkos tartaléknak szerződtette volna Rátkait két bevett és problémás komikusa, Sziklai meg a Gül Baba címszerepét megformáló Németh József mögé. Ez a mozzanat, vagyis a színház két vezető komikusa mögé szerződtetés ravasz taktikai húzása Rátonyi Róbert kétkötetes operetthistóriájában is felbukkan, és kellően imponáló mértékű élet- és színházismeretet tükröz ahhoz, hogy hitelesnek fogadjuk el. De bökkenő bizony még itt is akad, ugyanis Sziklai szintúgy a mondott Huszka-operett premierjén mutatkozott be a Király Színházban, akárcsak Rátkai, elvégre mindkettejüket 1905 novemberében szerződtette Beöthy.
