A PerfActionist podcast olyan szakemberek tudását igyekszik közvetíteni, amely támogatja a zenei előadóművészetben alkalmazott módszerek és képességek fejlesztését, illetve segítséget nyújt az önfejlesztésben és a nehézségekkel való megküzdésben is.
A sorozatban a zenei vonal mellett a szakmájukban sikeres személyiségekkel is készítek beszélgetéseket, hogy belelássunk, ők miként élik meg saját perfekcionizmusukat, miközben kimagasló eredményeket értek el, illetve megértsük, hogyan képesek megtartani az egyensúlyt a hatékonyság és a tökéletesség között.
A versenyzés szubjektivitása
Így került a választás Dr. Lénárt Ágotára, akinek szakmai pályafutása egyszerre bámulatos és meglehetősen motiváló. Ágota a magyar olimpiai csapat vezető sportpszichológusa, ahol egyéni és csapatversenyekre élsportolók és olimpikonok mentális felkészítését végzi, de segítségét rendszeresen szólista zeneművészek is igénybe veszik.
Dr. Lénárt Ágotával a beszélgetés első részében a magas teljesítményhez való hozzáállásáról beszélgettünk. Szó volt a versenyzés szubjektivitásáról és a vesztéssel való megküzdésről, illetve elkezdtük taglalni a zeneoktatásban is jól hasznosítható módszereket, és a témát folytatva, a kreativitásról és más hasznos zenepedagógiai elemekről is szó volt. Ágota ehhez kapcsolódóan egy külföldi zeneiskolás élményét is megosztotta velünk.
A második részben szó esett a perfekcionizmusról, a gyakorlás mértékéről és minőségéről, miszerint sokkal hatékonyabb a kevesebb, de fókuszált, szisztematikus gyakorlás, mint az órákon át elhúzódó terv nélküli ismételgetés. Beszéltünk a helyes tanári visszajelzési technikákról, ehhez kapcsolódóan a Rosenthal-hatásról, illetve Ágota megemlítette egyik kedvenc motivációs filmjét, az „Így neveld a sárkányodat”, amelyből a zenével foglalkozók is rengeteg inspirációt meríthetnek.
A Rosenthal-hatás
A Rosenthal-hatást Pygmalion-hatásnak vagy önmagát beteljesítő jóslatnak is szokták nevezni. A jelenség két amerikai kutató, Robert Rosenthal és Lenore Jacobson nevéhez fűződik, amelyet egy kísérlettel bizonyítottak. A két kutató közepes képességű általános iskolai tanulókat választott ki (IQ teszt alapján), de a tanároknak pedig azt mondták, hogy ezek a gyerekek kivételes képességűek.
Az intelligenciatesztet egy évvel később megismételték, amelynek az volt az érdekessége, hogy a kiválasztott gyerekek jobban teljesítettek az IQ tesztben, de az iskolai tárgyakban is jobb eredményeket értek el. Ez a különbség a 6-8 éves kisiskolásoknál volt a legszembetűnőbb, pedig az eredeti eredményeik alapján semmivel sem tűntek tehetségesebbek, mint az osztálytársaik.
A Rosenthal-hatás egyik bizonyítéka annak, hogy anélkül, hogy tudatosulna bennünk, viselkedésünket, motivációinkat és akár az énképünket is a pozitív vagy negatív megerősítések szerint alakítjuk, amely önbeteljesítő jóslatként befolyásolja a teljesítményünket.
Robert Rosenthal szerint a tanár hozzáállása vagy akár a hangulata is pozitívan befolyásolhatja a diákokat, és amennyiben hisz a tehetségükben és fokozott figyelmet fordít a gyerekekre, különösen amikor a tanulók nehézségekkel találják szemben magukat, nagyban hozzájárul a tanulók képességfejlesztéséhez.
„Így neveld a sárkányodat”
Az „Így neveld a sárkányodat” című amerikai animációs film fő mondanivalója tulajdonképpen pedig abban áll, hogy ahelyett, hogy félünk az ismeretlentől, vegyük a bátorságot és a fáradságot, hogy a meghátrálás helyett inkább megismerjük azt, amitől rettegünk.
A film megmutatja, hogy a megismerés révén másként fogjuk látni azt, amitől eredetileg féltünk, ugyanis rájövünk arra, hogy
- a történések mögött olyan okok vannak, amelyek első látásra nem érthetők, és ezek csakis akkor válnak láthatóvá, ha jobban utánajárunk a problémának, de
- miután megismertük a dolgok hátterét, már nem is olyan félelmetes az, ami első körben a szorongásunkat okozta.
A következő tartalomig pedig engedd meg magadnak hogy elhidd: „A kész jobb, mint a tökéletes!”
Bővebb információ ide kattintva.