Összeválogattunk néhány archív színházi felvételt, amelyek ideális kísérői lehetnek az év végi pihenésnek és töltődésnek. Pokrócokat, meleg italokat, pezsgőt elő! A kikapcsolódást inspiratív történetek, nagyszerű rendezések, sziporkázó dialógok, kitűnő szerepformálások garantálják. Kulturális fenntarthatóság a hideg napokra Ruttkai Évától Domján Editig, Latinovits Zoltántól Mensáros Lászlóig.
Ványa bácsi
„Maguk ész nélkül pusztítják az erdőket és hamarosan nem marad fa.”
Az esszenciális és lélekdelejező Csehov-mű – kitűnő művészek tolmácsolásában – tökéletes mankó lehet, amikor nyakunkra ül az élet. A Ványa bácsi húsbavágó történet az egyéniség feladásáról, a valódi tehetség tudattalan apró pénzre váltásáról és az elfolyó időről. Az orosz drámairodalom gyöngyszemét az egyik legkiemelkedőbb színházi közvetítő, Horvai István vitte színre 1970-ben a Vígszínházban, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Ruttkai Éva, Venczel Vera, Tomanek Nándor főszereplésével. Ez a közel két és fél órás ékszerdoboz igazi ajándék, ünnep lehet egy sovány, szürke téli napon.
A bolond lány
„Meg kell állapítanom, hogy én általában nem viselek bugyit!”
Közérzet- és hangulatjavítás mesterfokon. A bűnügyi komédia dúskál humorban, társadalomkritikában, szarkazmusban és fordulatokban. Domján Edit és Márkus László felejthetetlen jutalomjátéka a Madách Kamara (mai Örkény Színház) előadása. Noha Domján már nagy sikert aratott a Koldusopera, a Liliom, és az Üvegcipő női főszerepével, az igazi „ősrobbantása” Marcel Achard művének Jozefájával történt, amelyet maga a szerző is lenyűgözőnek értékelt. Márkus felejthetetlen alakítását Gyenge Árpád és Garas Dezső epizódjai fűszerezik.
A testőr
„Tessék velünk jönni a többi bolondságokba is!”
Molnár Ferenc vígjátékának felújítása a szocializmus dandárjában nem feltétlenül rizikómentes, ám annál sikeresebb. A párbeszédek itt-ott dekadens modorosságát a Várkonyi-rendezés és a színészi játék fesztelen, pergő ritmusa oldja. A testőr 1966-os előadása még látatlanul is belénk csempészi a századelő kristálypoharas, csengettyűs, gesztenyebarna nosztalgikus hangulatait. A Vígszínház produkciója bekapcsolja a Molnár-világ bársonyfüggönyös, boás, hullámzó atmoszféráját – Ruttkai Éva, Darvas Iván, Páger Antal és Sulyok Mária pedig tálcán kínálják a jókedvet és a derűt!
Bródy Sándor: A tanítónő
„És ha tíz r-rel is úr! Mondja meg neki, hogy a lovászának izentessen!”
A „Bródy-hang” nem fél feltenni a sáros csizmát a hófehér abrosszal takart, rozoga asztalra. Ezúttal sincs ez másképp. A kozmetikázott népi színművek világával szakító A tanítónő mára kissé háttérbe szorult, ugyanakkor rendkívül fontos és aktuális témákat mozgat. A darab akkora adag élettel, lendülettel, feminizmussal, kritikai attitűddel rendelkezik, mint a márciusi huzat. A Kádár-korszak legprogresszívebb színházának előadását Kazimir Károly rendezte, a szereposztás magáért beszél. Polónyi Gyöngyire, mintha ráöntötték volna Tóth Flóra szerepét, Latinovits Zoltán parasztnábobjáról nem is beszélve. Úgy repülnek a vitriolos dialógok, hogy sziporkázik minden porcikánk. A további szerepeket Dajka Margit, Kozák András, Mécs Károly, Kovács Károly, Temessy Hédi, Peti Sándor alakítja.
G. B. Shaw: A hős és a csokoládékatona
„Maga édességekkel tömi a zsebeit, mint egy iskolás gyerek?!”
Téli tájak, hegyek-völgyek, Balkán. Egy tündéri bolgár naiva, egy pimasz svájci csokoládékatona, egy képmutató „hős”, régimódi szülők és rafinált szolgálók. A Pesti Színház máig egyik leghíresebb előadása a Halász Judit főszereplésével bemutatott komédia, A hős és a csokoládékatona. Az immun- és kedélyállapot javító kapszula további erősítői: Darvas Iván, Sulyok Mária, Básti Lajos, Bárdy György, Béres Ilona, Csákányi László, a fiatal Kapás Dezső rendezésében.
A hős és a csokoládékatona Pesti Színház 1969 – YouTube
Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
„Tiéd a hallgatás. Enyém a csend.”
„Színház az egész világ”, maszkok, álruhák, ráolvasások, cselszövések, tervek, álmok, célok forgatagában pedig a komédia gyakran inkább tragédia. És fordítva. A karácsonyi ünnepkör lezárásaként, vagy a hosszú estés hideg napok nyitányaként érdemes elővenni ezt a klasszikust. A zenés színház egyik legfontosabb hazai direktora, Szirtes Tamás különleges stílusban rendezte a Vízkeresztet. Bródy János bizarr zenei kíséretében egészen más dimenziókat kap a mű: a muzsika nem kísérője, inkább analógiája az előadásnak. Shakespeare egyik legkesernyésebb darabja ez, amely rámutat, mennyire elválaszthatatlanul, kézenfogva is jár komédia és tragédia. A műfaji ötvözet parádés szereposztásban valósul meg, többek között Piros Ildikó, Almási Éva, Sztankay István, Schütz Ila, Haumann Péter, Gyabronka József, Juhász Jácint játékával.
