Tragika és komika, sírás és nevetés – tükörben. Vízkereszt – vagy amit akartok – közeledtével a tragikomédia egyik legtisztább és legönazonosabb papnőjét köszöntjük. Schütz Ila szeszélyesen és végletesen tekerte a hangerőt, felejthetetlen gesztusokkal, szerep- és helyzet-megélésekkel. Nem játszotta, élte karaktereit – színpadon, filmen, életben. A színésznő születésnapja alkalmából leghíresebb Madách Színházbeli inspirációit és előadásait idézzük.
„A lehetőségek érlelődése benső folyamat, a jellem tartozéka.” – Schütz Ila
Schütz Ila 1969-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Évfolyamtársai közé tartozott például Balázsovits Lajos, Benedek Miklós, Benkő Péter, Jobba Gabi és Monori Lili is. A Mikroszkóp Színpadon eltöltött egy év után Ádám Ottó szerződtette a Madách Színházhoz 1970-ben. „Otthonává” vált ez a színház, ahol olyan termékeny, inspiratív alkotói közösségre, humanista szellemiségre talált, amelyet később sem József Attila Színházas, sem szabadúszó korszaka nem tudott igazán pótolni. 1992-ig szerepelt itt.
Ádám Ottó műfaji szempontból színes repertoárral rendelkező intézményt vezetett, kitűnő alkotók együttműködésével. A Madách Színház egyszerre mutatott be klasszikusokat és kortársakat, vígjátékokat és tragédiákat, elvontabb témákat boncolgató drámákat és igényes közönségdarabokat.
Többek között Shakespeare, Moliére, Shaw, Csehov, Achard, Kamondy, vagy Szomory darabjait olyan remek színészek tolmácsolásában láthatta a közönség, mint például Gábor Miklós, Tolnay Klári, Domján Edit, Kiss Manyi, Psota Irén, Sztankay István, Dégi István, Márkus László, Almási Éva, Huszti Péter, Piros Ildikó, Tímár Béla, vagy Mensáros László.
Schütz Ila pályájának egy későbbi állomásán Varázslatos komédiások néven önálló estet készített az Arizóna Kisszínházban, amely során emléket állított inspiratív kolléganőinek. Kiss Manyi, Domján Edit mellett Tolnay Klári és Dajka Margit gyakorolt leginkább hatást művészetére és szerepformálásaira.
Olyan kultikus előadások fűződnek „Süci” nevéhez a Madách Színházban 1970-1992 között, mint például a Sosem lehet tudni, a Mátyás király házasít, a Lóvá tett lovagok, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A versailles-i rögtönzés – Tartuffe, a Három nővér, a Sirály, A szembesítés, a Régimódi történet, A bolond, vagy a Bernarda Alba háza. Komédia és tragédia egyaránt szerepet repertoárján – nem egyszer egymásba simulva. Mindkét műfajt rendkívüli tehetséggel és szakmai hitellel, mély átéléssel képviselte.
„Schütz Ila tipikus női figurái, amelyek sokszor harsányságukban, túlzott karikírozottságukban, precíz körvonalazottságukban, céltudatos jellemzésükben mindig tökéletesen szolgálták az előadást.” Film Színház Muzsika, 1984/ 12. 8.
„Schütz Ila bámulatos érzelmi egyensúllyal mondja el a remekmű zárómondatait, visszafelé is mintegy értelmezve és összegezve Szonyát.” Film Színház Muzsika, 1980/ 52. 11.
A „Madách-otthon” magánéleti szempontból is nagy formáló erővel bírt a színésznőre. Itt szerettek egymásba Dégi Istvánnal, akivel a Sirály premierje után összeházasodtak. A frigy felfokozottnak, később túlzottan rapszodikusnak bizonyult. Dégi elképesztő mélyről építkező, ám kiaknázatlan művészi képességei, indulatos, szenvedélyes, túlfűtött természetet eredményezett. A kapcsolat nem sokkal Zsolt fiuk születése után válással végződött.
Schütz Ila legkedvesebb színházi partnere Sztankay István volt, akivel a Bors című televíziós sorozat forgatásán találkoztak először futólag. Gyarmathy Lívia Ismeri a szandi-mandit című filmszatírájában együtt alakították a főszerepet 1969-ben.
Legendás barátság alakult köztük, közel három évtizedig szerepeltek a legkülönbözőbb stílusú produkciókban. Mindketten először a Madách Színház, majd a József Attila Színház társulatának tagjai voltak, de bohózatokban, kabarékban, rádióban, szinkronban, televíziós művekben is feltűntek közösen. Színházi közösségük leghíresebb darabja Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című előadása, amelyet több száz alkalommal játszottak a Madáchban és vidéki turnén egyaránt.
„Én rokoni kapcsolatnak nevezem. Voltak olyan napjaink, hogy reggel együtt kezdtünk a szinkronban, délelőtt próbáltuk a Lóvá tett lovagokat, délután rádiójátékban voltunk férj és feleség, este pedig együtt játszottunk a színházban.” 1
Hivatkozás:
- 1: Esti Hírlap, 1994. november 17. / A tragikomika – virtuális kiállítás / Kurátor: Hadi Barbara
A tragikomika – Hungarian Theatre Museum and Institute (culturalspot.org)
Források:
- A tragikomika – virtuális kiállítás / Kurátor: Hadi Barbara
A tragikomika – Hungarian Theatre Museum and Institute (culturalspot.org)
(via Wikipédia, Film Színház Muzsika)
