Könyvajánlók során kevés alkalommal találkozunk drámákkal, színművekkel, pedig terjedelmük miatt talán éppen ezek lehetnek „legpraktikusabb” nyári olvasmányaink. Ha akad másfél-két óránk, garantált feltöltődést és kikapcsolódást nyújthatnak egy nyári napon a következő, megdöbbentő aktualitásokkal rendelkező művek, remek szerzőktől. Exkluzív sorozatunk ezúttal a thriller és film noir beütésű Zilahy-darabbal foglalkozik.
„Annak a gyermeknek az apját kerestem a népkonyhán.” – Leona
Egy francia szólás szerint a Bastille után nincs azután. Nos, valami hasonlót érezhetünk a megtörtént esetet feldolgozó Zilahy-mű kapcsán, amely a szerző gazdag színházi munkásságának egyik kulcsdarabja. A film noirok és thrillerek hangulatát idéző történet igazi kuriózum a magyar drámairodalomban. A mű egy rendkívül kaotikus időszak esszenciális lenyomata, amely két világ határán balanszíroz. Az 1918-1919-es társadalmi átrendeződések sodrában a Leona az álnevek, félreértések, kémkedések, elhallgatások, sötétben tapogatózások, és tragikus szembesülések drámája.
Egy baleset után az arisztokrata Merovszky Leona szinte magán kívül tér egy külvárosi népkonyhára, és az általa halálra gázolt gyermek édesapját keresi. A népkonyha vezetője, az ellenzéki alakulatokkal szövetkező, forradalmi nézeteket valló, rászorulásból olykor bűnügyi személyekkel is paktáló Katona György árulás helyett szövetséget ajánl a nőnek. Leona Goeltz Ilona álnéven beáll dolgozni a népkonyhára, mintegy vezeklésként. Titokban anyagilag is segíti a népkonyhát. Katonával kapcsolatuk idővel szerelemi, a férfi vállalásai azonban egyre veszélyesebbek. Egyikük sem fedi fel egymás előtt igazi arcát. Miközben szövetségesek, tele vannak titkokkal egymás előtt, a sajtó pedig egyre furcsább cikkeket jelenít meg egy álneves „segítőről”.
Leona, hogy a bajt megelőzze, hazautazik Budapest melletti birtokukra édesapjához, akivel nagy vitát folytatnak a lány tevékenységéről. Az öreg Merovszky nehezen, de beleegyezik a Katonával való találkozásra, sőt a szponzorálást is esélyesnek véli. Megegyeznek, hogy Leona végre felfedi magát szerelme előtt, így titkolózás nélkül folytatják életüket. Éjszaka azonban tragikus fordulat következik, amely után Leona és Katona váratlan, tragikus körülmények között szembesülhet egymás valódi kilétével…
A film noir egy lehetséges „előfutára”
A darab ősbemutatója 1930-ban volt Bajor Gizi, Csortos Gyula, Ódry Árpád és Pethő Attila főszereplésével. A családregények és társadalmi tablók krónikása, Zilahy Lajos talán legizgalmasabb, legkorszerűbb, szinte filmre kívánkozó műve nagy színházi sikert aratott. A Két fogoly, A tábornok, a Szibéria, a Szűz és a gödölye vagy a Dukayak alkotójának mára háttérbe húzódott műve, hangulatainak thriller-szerű aspektusai izgalmas perspektívákat nyithatnak a kortárs olvasónál.
Zilahy „a filmember” ezzel a sztorival Hollywoodban a film noirok vagy a thrillerek egyik „előfutára” is lehetett volna. Az író személye több szempontból izgalmas. Műfaji és stilisztikai sokszínűsége miatt teljesen besorolhatatlan. Irodalmi anyagai hol a szórakoztatás, hol az elvont kérdések frontján lavíroznak. Filmjei túl színháziak, színdarabjai – különösen a Leona – sokkal inkább filmes, mint színházi lehetőségeket sűrítenek. Zilahy Lajos életműve nagy részének méltó „rendezése” – amely most már végre képes lesz megszabadulni az elmúlt nagyjából 6-7 évtized politikai és értékítélet-címkézés szűklátókörű salakjaitól – az utókorra vár.
