Tavaly szeptemberben esett szó először itt a Senki többet? blogban a Macklowe-gyűjtemény New York-i árverés-sorozatáról. Mint akkor megírtuk, a házaspár válási procedúrájában a vitákkal tarkított vagyonmegosztási egyezkedések miatt kell kalapács alá vinni a legendás képzőművészeti kollekció egy jelentős részét.
Az első „adag” eladása novemberben a Sotheby’s minden addigi legnagyobb egy-estés árbevételét hozta, és a most májusban következő második „felvonásra” is maradt még jó pár igazán kvalitásos alkotás. Ezekből mutatunk most be néhányat.
A Linda és Harry Macklowe által az 1950-es évek vége óta sok munkával és sok pénzzel felépített gyűjtemény elárverezésének a jogát komoly harcban elnyert Sotheby’s novemberben harmincöt művet adott el a kollekcióból, és azokért az előzetesen megadott 439,4–618,9 millió dolláros össz-becsértékhez képest végül 676,1 millió dollárt kasszíroztak, ami a ház eddigi legmagasabb bevétele egyetlen árverésen.
[„Szolgálati közlemény”: a novemberi árverés eredményeiről – személyes okok miatt – nem tudtam beszámolni, de azért a hazai sajtóban is bőven jelentek meg információk az ott elért sikerekről; néhányra lejjebb azért most én is utalok.]
Május 16-án pedig újabb harminc tétel kerül majd aukcióra a gyűjteményből, ezek közül mutatott be a napokban a ház egyelőre tizenhatot (a maradék tizennégyet pedig későbbre ígérik, nyilván hogy fokozatosan fenn tudják tartani az érdeklődést az esemény iránt).
A most ismertté lett kínálatból a legmagasabb becsértéket egy 1960-as, de eddig nyilvánosan soha ki nem állított, lila alapon barnás-bordós színmezőket hordozó Cím nélküli Mark Rothko-festmény kapta, ezért 30 és 50 millió dollár közötti árat remélnek. (Novemberben egy másik Rothkóért 82,4 millió dollárt fizetett ki a licitek nyertese.)
Alberto Giacomettinek egy a testvéréről, Diegóról készített bronz portréjáért 7–10 millió dollárt várnak (egy másik Giacomettit a gyűjteményből novemberben 78,4 millió dollárért adtak el), és ugyanennyire becsülik Willem de Kooning egy 1961-es vásznát is.
Gerhard Richter 1975-ös Tengeri látképének 25–35 millió dollár a becsértéke; Andy Warhol egyik utolsó, 1986-ban készített, „terepszínű” Önarcképének pedig 15–20 millió. (Neki egy pontosan ugyanennyire becsült szita-sorozatáért novemberben 33,8 millió dollárt fizetett ki végül a vevője.)
Egy fiatal férfit ábrázoló 1958-as bronz Picasso-szoborért 1–1,5 millió dollár az előzetes várakozás, a további tételek között pedig még olyan alkotóktól lesznek munkák, mint például Jean Dubuffet (4–6 millió dollár), Robert Ryman (8–12 millió), Jeff Koons (3,5–4,5 millió), vagy Sigmar Polke, akinek két alkotása is szerepel majd 3,5–4,5, illetve 3–4 millió dolláros becsértékkel.
A teljes májusi kínálatot a ház nagyjából 200 millió dollárra tartja (persze kíváncsian várjuk a további tizennégy, egyelőre még nem ismert műalkotást és azok becsült értékét), és ha tényleg „csak” ennyit tudnának is beszedni az árverésen, a novemberi eredménnyel együtt már akkor is megdöntenék az árverésre került egyetlen képzőművészeti gyűjteményért mindeddig kifizetett legmagasabb összeget, ami 832 millió dollár: ennyit 2018-ban a Christie’s ért el a Rockefeller-kollekció értékesítése alkalmával.
