A Christie’s bejelentette, hogy májusi New York-i aukciójuk egyik sztár-tétele Pablo Picasso első kubista szobrának egy példánya lesz. A művészettörténeti jelentőségű alkotás ráadásul nem akárhonnan érkezik az árverésre, hanem a New York-i Metropolitan Museum of Art gyűjteményéből. Igaz, azért a műből a minden bizonnyal sikeres eladás ellenére is marad náluk még egy példány.
„Egyes hírek szerint […] már tervben is van Pablo Picasso első kubista szobrának, egy női büsztnek is az eladása: az 1909 őszén formázott és 1910-ben gipszbe öntött portréból végül 1926-ban Ambroise Vollard műkereskedő készítette el a végső bronz-változatot, aminek az értékét most 30 millió dollárra becsülik” – írtuk ugyanitt a Senki többet? blogban tavaly október legelején, amikor arról számoltunk be, hogy a New York-i Metropolitan Museum of Art „kiárusítást” rendez a gyűjteményéből, hogy az így bevett pénzből tudják finanszírozni a járvány miatti igencsak komoly bevételkiesésüket.
Nos, az akkori – természetesen, mint ott megírtuk, sokak által komoly rosszallással fogadott – „jóslat” most valósággá válik: a múzeum és a Christie’s árverezőház a napokban bejelentette, hogy a cég májusi New York-i árverésének egyik sztárja valóban Picasso Tête de femme (Fernande) (Egy nő feje – Fernande) című szobra lesz. A múzeum azonban sietett hozzátenni, hogy a szobor egy másik példánya a gyűjteményükben marad, az eladásból remélt minimum 30 millió dollárt pedig kizárólag új alkotások beszerzésére fogják majd fordítani.
Az 1909 nyarán készített portrén a katalán mester akkori múzsája, Fernande Olivier arcvonásait örökítette meg, pályája során először három dimenzióban is kubista módon szétbontva és egyszerre több „irányból” is megmutatva az egyes részleteket. Emiatt a művészettörténet a kubista irányzat egyik legjelentősebb korai alkotásának, a 20. századi szobrászat egyik fontos ikonjának tartja ezt a művet.
Az eredeti gipsz-változatról az idők során két sorozatban több bronz-öntvény is készült, ezek közül ma nagyjából húsz ismert, a legtöbbjük olyan múzeumok gyűjteményében van, mint például a párizsi Musée National Picasso, a prágai Nemzeti Galéria, a The Art Institute of Chicago, a Palm Beachen lévő Norton Művészeti Múzeum, a New York-i Museum of Modern Art, a zürichi Kunsthaus, a bostoni Szépművészeti Múzeum, a stockholmi Moderna Museet, a washingtoni National Gallery of Art, a torontói Ontariói Művészeti Galéria, a buffalói Albright-Knox Art Gallery, az oregoni Portland Art Museum, a Smithsonian Institution washingtoni Hirshhorn Múzeum és Szoborkertje, a Los Angeles-i Művészeti Múzeum, a berlini Stiftung Kulturbesitz, vagy a madridi Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofia.
A Mertpolitan Museum most eladásra kínált példánya 1995-ben került a gyűjteménybe, méghozzá Florene M. Schoenborn hagyatékából adományként. Ugyanakkor a múzeum 2013-ban egy újabb bronz-öntvényt is kapott ugyanebből a szoborból, amikor is a milliárdos Leonard A. Lauder, a világ egyik legjelentősebb kubista magánkollekcióját össze-vásárolt műgyűjtője hetvennyolc művet adott az intézménynek, emiatt is merült fel, hogy az egyiktől esetleg megválnának.
Picasso jelenleg legdrágábban eladott szobra egyébként egy későbbi szeretőjét, Marie-Thérèse Waltert megörökítő, 1931-ben készített portré, amelyet 2015 májusában egy magánüzlet keretében a művésznek a modelltől született lánya, Maya Widmaier-Picasso adott el Larry Gagosian galerista közvetítésével Leon Black New York-i milliárdos műgyűjtőnek. Érdekesség, hogy egy évvel később, 2014 novemberében Maya ugyanezt a szobrot 42 millió dollárért „eladta” a Katari Múzeumoknak is, amiből természetesen egyfelől óriási botrány, másfelől meg a felek között komoly jogi vita keletkezett, aminek 2016 júniusában azzal a döntéssel lett vége, hogy a szobor maradt Blacknél, Katar pedig meg nem nevezett összegű kártérítést kapott a meghiúsult üzlet miatt.
Picasso egyébként egy harmadik szerelméről, Dora Maarról is készített egy szoborportrét: az 1941-ben megformázott, és 1950-ben bronzba öntött alkotást 2007 novemberében a Sotheby’s New York-i árverésén 29,16 millió dollárért vette meg valaki, vagyis majdnem pontosan annyiért, amennyire a most májusban kalapács alá kerülő művet is becsülik a szakemberek.
