Június 19-ig tartott a svájci Bázelben a világ egyik legjelentősebb műkereskedelmi vására, az Art Basel 2022, ám a legnagyobb összegű idei adásvétel már az első, még csak a VIP-vendégeknek fenntartott napon megszületett: Louise Bourgeois egy több mint háromméteres pókszobráért 40 millió dollárt adott egy meg nem nevezett európai műgyűjtő. Ez nemcsak a művész új életműrekordja, de a második legmagasabb összeg, amennyit egy női alkotó munkájáért eddig valaha is kifizettek a világon.
Kétévnyi – a világjárvány okozta – igencsak „fékezett habzású” működés után június 14-én 289 kiállító standjain csaknem négyezer művész munkáit felvonultatva megnyílt a világ talán legjelentősebb műkereskedelmi vására, az Art Basel idei rendezvénye. Az első két napon szokás szerint ezúttal is csak a VIP-vendégek, azaz a műgyűjtők, múzeumi szakemberek nyertek bebocsátást, hogy a tébláboló – és kevésbé pénzt költő – nagyközönség kíváncsi tekintetétől elzárva intézhessék legújabb beszerzéseiket, majd csütörtöktől vasárnapig már bárki bejuthat, aki kifizeti a 65 svájci frankos (25.200 forint) napijegyet (vagy a számos másfajta, kedvezményes, illetve kombinált belépő valamelyikét).
A vásár egyik állandó résztvevője, az egyik legjelentősebb, 1992-ben Svájcban alapított, de ma már a világ számos országában több mint egy tucat kiállítóhellyel rendelkező magángalériája, a Hauser & Wirth standján a fő attrakció ezúttal Louise Bourgeois (1911–2010) egy 1996-ban készített, több mint 7,5 méter hosszú és több mint 3,2 méter magas acél pókszobra, amelyet rögtön az első napon megvásárolt egy, az inkognitóját megőrizni kívánó európai magángyűjtő, méghozzá nem kevesebb, mint 40 millió dollárért (15,191 milliárd forint). Ez a szép kerek summa – amely egyébként egymaga csaknem a felét tette ki a galériának a nyitást követő első néhány órában realizált 74 millió dolláros bevételéből – nemcsak a francia–amerikai szobrász új életműrekordja, de egyúttal ez a második legmagasabb összeg, amennyit egy női alkotó munkájáért mindeddig valaha is kifizettek a világon.
A világhírt éppen ezekkel a hatalmas nyolclábújaival már jóval a nyolcvanadik életéve után elérő szobrász 1996-ban két ilyen nagyméretű Pókot is formázott, amelyeknek mindegyikéből egy-egy acélváltozat, illetve hat-hat bronzöntvény készült. (Bourgeois munkásságáról, és azon belül is főleg a pókszobrokról többször is írtunk már itt a Senki többet? blogban, például 2019 áprilisában vagy 2022 áprilisában.)
Az első sorozat most eladott egyetlen acélpéldánya előtt egyébként éppen ugyanennek a póknak egy bronzöntvénye volt a művész legdrágábban eladott alkotása: a megalkotása után egy évvel később kiöntött egyik Spider (Pók) 2019 májusában a Christie’s New York-i árverésén került kalapács alá, és ért el ott – 20 millió dolláros kikiáltás után – 28 millió dolláros leütést, vagyis a vevője a jutalékokkal együtt végül 32.055.000 dollárt (9,297 milliárd forint) fizetett ki érte. Bourgeois ezzel a sikerrel is „megtoldva” abban az évben összesen 47 millió dolláros összbevételt kasszírozott a műtárgypiacon; ezt követően azonban a járvány miatti kereskedelmi visszaesés miatt 2021-ben már összesen „csak” 14,3 millió dollárt hoztak a munkái. (Ezt idén már ezzel az egyetlen mostani eladásával is alaposan felülmúlta.)
Külön pikantériát ad még ennek a mostani bázeli rekordadásvételnek, hogy ez a most gazdát cserélt acélpéldány mindeddig – a múlt század kilencvenes éveinek vége óta – a galéria társalapítója, Manuela Hauser édesanyja, Ursula Hauser műgyűjtő birtokában volt.
