A Sotheby’s május közepén New York-i modern művészeti árverésén viszi kalapács alá a szürrealista festő, Leonora Carrington egyik legemblematikusabb festményét. A műtárgypiacon utoljára csaknem harminc éve szerepelt munka becsértékének már az alsó határa is több mint háromszorosa a művész eddig elért legmagasabb árának, és mivel az árverezőház eladási garanciával kínálja, így biztosan új rekord fog születni.
Az Angliában született Leonora Carrington (1917–2011) – akiről Salvador Dalí (1904–1989) azt mondta, hogy ő volt a legjelentősebb női művész a világon –, miután szülőhazájában vadócsága miatt több iskolából is kicsapták, előbb Firenzében, majd Londonban tanult festeni. 1936-ban az utóbbi városban találkozott Max Ernst (1891–1976) német származású festővel és költővel, és azonnal vele is ment Párizsba, ahol bekapcsolódott a szürrealisták mozgalmába.
Miután a háború kitörésekor a férfit, mint ellenséges állam polgárát, Franciaországban internálták, az egyedül maradt Leonora menedékként bevonult egy spanyolországi elmegyógyintézetbe. 1941-ben a háború – és angol polgári családja, akik végleg be akarták oda záratni az „elfajzott” rokont – elől úgy tudta elhagyni Európát, hogy hozzáment egy (Picasso révén megismert) mexikói diplomatához, akivel előbb rövid időre New Yorkba, majd 1942-ben Mexikóba költözött, ahol aztán élete végéig élt.
Az 1970-es években alapító tagja lett a Mujeres Conciencia (Női tudatosság) nevű, a nők mindenféle hátrány alóli felszabadításáért küzdő mozgalomnak, sőt annak – idővel emblematikussá vált – plakátját is ő festette.
Carrington igencsak termékeny alkotó volt: szakértők szerint több mint kétezer művet készített (és emellett kilenc könyvet is írt, amelyek közül egyet ő maga illusztrált); így aztán nem lehet meglepő, hogy a műkereskedelemben is több mint nyolcszáz árverésre került tételét jegyzi az Artprice adatbázisa. Ráadásul az elmúlt években egyre jobban keresik a gyűjtők a munkáit: tíz eddigi legmagasabb ára közül nyolcat 2020 júniusa után ért el, 2023-ban pedig bekerült a világ ötszáz legnagyobb bevételt elért képzőművészei közé (a 495. helyen).
Ami az egyes aukciós eredményeit illeti: amikor 2008 májusában a Christie’s New York-i árverésén valaki 713.000 dollárt fizetett ki az 1954-es El Juglar (A zsonglőr) című Carrington-festményért, akkor ez volt a legmagasabb összeg, amennyit mindaddig egy még élő szürrealista művész munkájáért valaha is adtak. (2015 novemberében ezt a képet újra kalapács alá vitték New Yorkban a Sotheby’snél, ám akkor – 1,5–2 millió dolláros becsérték mellett – nem érkezett rá licit).
A művész 2009 májusában a Christie’s New York-i árverésén lépte át egy művével először az egymillió dolláros árhatárt, amikor is a The Giantess (Az óriásnő) című 1947-es festményéért jutalékokkal együtt 1.482.500 dollárt adott valaki. Ezt is jócskán felülmúlta 2014 novemberében a Sotheby’s New York-i árverésén a The Temptation of St Anthony (Szent Antal megkísértése) című vászon, amelyik 2.629.000 dollárt is megért valakinek.
Carrington jelenlegi legmagasabb aukciós árát pedig két évvel ezelőtt érte el, amikor a Sotheby’s 2022 májusi New York-i árverésén a The Garden of Paracelsus (Paracelsus kertje) című 1957-es munkájáért – az 1,2–1,8 millió dolláros becsértékhez képest – 3.256.500 dollárt fizetett ki a licitek nyertese.
Most viszont ezt a csúcsot igencsak túlszárnyalja majd a festő, amikor május 15-én New Yorkban a Sotheby’snél kalapács alá viszik a Les Distractions de Dagobert (Dagobert zavaró tényezői) című alkotását, hiszen a ház szakértői előzetesen 12–18 millió dollárt várnak a képért, amelyre vevői garancia van, vagyis mindenképpen új tulajdonoshoz fog kerülni. (A kép címében szereplő Dagobert egyébként egy 7. századi Meroving-házi uralkodó volt, aki egyfelől fényűző életéről, másfelől meg szexuális kicsapongásairól volt elhíresült.)
Carringtonnak ez az egyik legjelentősebbnek tartott munkája 1945-ben született Mexikóban, majd két évvel később már a New York-i Pierre Matisse Galériában volt a művész első nagy önálló tárlatának egyik legnagyobb figyelmet keltő alkotása. Legutóbb 1995 novemberében szerepelt a nyilvános műkereskedelemben, amikor is a Sotheby’s New York-i árverésén – 250.000 dolláros felső becsértékhatár után – mostani eladója 475.500 dollárért vette meg. Vagyis nem csinál majd rossz üzletet, amikor májusban eladja a már előre is biztosan rekorddöntő árú festményt.
Végezetül ezúttal engedjenek meg nekem egy kis „személyeskedést” is: több mint öt éve, 2019 februárjában indult el a Senki többet? blog itt, a Papageno weboldalon, hogy több-kevesebb rendszerességgel hírt adjon az olvasóknak a világ műkereskedelmében történő érdekességekről. Mivel az első időkben a szerkesztőség néhány más cikket is ez alá a „rovatnév” alá sorolt, így az itt megjelent írások száma néhánnyal már több, de a blog kitalálójának és azóta is állandó szerzőjének ez a mostani éppen a háromszázadik írása ezen a felületen, így most ebből az alkalomból is szeretné megköszönni az önök kitartó figyelmét.
