Mi is az a melodráma? A ritkán hallható műfaj történetéről és a fiatal előadóművészek közreműködésével megvalósuló Melodráma Minifesztiválról Mácsai János zenetörténész írt ajánlót.
A melodráma sokjelentésű fogalom. Eredetileg a 18. század végének érdekes kísérlete volt valamilyen drámai szöveg pódium-előadásának hatásfokozására. Valójában egyetlen névhez kötődik a megteremtése: Georg Anton Benda (1722–1795) két melodrámával is jelentkezett az 1770-es években, először az ‘Ariadné auf Naxos’, azután a ‘Médeia’ című született meg. Előbbi még elkülönülten használta a szöveget és a zenét, utóbbiban már a színész hangja fölött is megszólalt a zene, ami egészen különös effektusnak számított, erős drámai hatást keltett. Benda izgalmas zenét komponált, meglepő harmóniai fordulatokat, sőt, vezérmotívumokat is használt a feszültség fokozása érdekében. A melodráma népszerű műfajnak számított a 18. század utolsó évtizedeiben, Benda darabjait Európa-szerte játszották. Sok híres muzsikust megihletett, még Mozart is akart komponálni melodrámát.
A 20. században, a hangosfilm megjelenésével egyre inkább a filmművészet egyik stílusrétegét kezdték melodrámának nevezni, és e szóval főleg a szentimentális, kissé nyúlós, többnyire egyszereplős jeleneteket jelölték meg némi pejoratív éllel. A prózai szöveg mögött felhangzott valamilyen zene, de ez a műfaj nem különül el az általánosan használt filmzenétől, inkább csak távoli rokona a 18. század hasonnevű műfajának.
Ugyancsak más gyökerekből táplálkozik a prózai szövegeket szintén tartalmazó német Singspiel, és gyakori tévedés melodrámának gondolni a Sprechgesangot, amely Arnold Schönberg 20. századi találmánya. Még a színpadi kísérőzene áll a melodrámához legközelebb, de a melodrámák esetében sokkal szorosabb a zene kapcsolata a szöveggel.
Bár különlegességnek számított, azért sok romantikus szerző komponált melodrámákat. A Kamara-Kör november 28-án a BMC-ben egyazon napon három egymást követő koncerten idézi föl ezt az érdekes világot. Az elsőn Radnóti Róza fiatal zongoraművész, a Kamara-Kör életrehívója és a koncertek ötletgazdája játszik majd Richard Strauss Enoch Arden című kompozíciójában, amelyben Wunderlich József színművész, aki maga is képzett muzsikus, vállalta a prózai szerepet.
A következő két koncerten Horváth Csenge és Dino Benjamin fiatal színművészek adják elő többek között Lenau, Jókai, és Turgenyev melodrámákká alakított verseit. Dino Benjaminnal Ránki Fülöp lép fel, Horváth Csengével pedig Dani Imre játssza majd Grieg, Schumann és Arenszkij melodrámáit. A zeneszerzők által választott szövegek magyarul hangzanak el, többek között jeles kortárs műfordítók – Domsa Zsófia, Márton László és Vörös István – erre az alkalomra készített műfordításaiban.
A tizenkét fiatal zenészből álló Kamara-Kör tagjai négy éve társulnak közös produkciókra, de az utolsó, járvány sújtotta másfél évben nehéz volt a pódiumra lépés. Ez a különleges projekt is régebben vár a közönség elé kerülésre, reméljük, ez alkalommal nem lesz már akadálya!
1. R. Strauss, 16:00-17:00, Wunderlich József, Radnóti Róza
2. Liszt, 18:00-19:00, Dino Benjamin, Ránki Fülöp
3. Grieg, Schumann, Arensky, 20:00-21:00, Horváth Csenge, Dani Imre
A projekt és az azt beharangozó videó a StageHive videópályázatán a Papageno különdíját nyerte el.
Boldog az ember, míg muzsikál! – StageHive videópályázat
