Az MTE végzős hallgatója, Nagy Gvendolin a múlt héten a minden évben megrendezésre kerülő Grand Audition rendezvényen járt Párizsban, ahol szerződési ajánlatot nyert. A szép siker azért is fontos, mert április végén a Magyar Táncművészeti Egyetem is otthont ad egy Grand Audition eseménynek. Nagy Tamást, az MTE Művészeti Tanácsának elnökét kérdeztük a siker és a rendezvény súlyáról.
– Készült egy szép videó a Grand Audition eseményen Nagy Gvendolinnal. Mit kell tudni erről a filmról és a hátteréről?
– A Grand Audition rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek a szervezők által előválogatott jelentkezők, hogy a meghívott igazgatók előtt bemutatkozva adjanak számot felkészültségükről és tudásukról. A társulat vezetőknek lehetőségük van a már előrostált csapatból, a kétnapos színpadon nyújtott produkciók alapján kiválasztaniuk a számukra leginkább tetsző ifjú táncosokat és szerződést ajánlva saját együttesükhöz csábítani őket.
Gvendolin a több mint száz induló közül jutott tovább és nyert szerződési ajánlatot. Óriási dolog ez, természetesen azzal együtt, hogy én személy szerint, több idén végzős társához hasonlóan, természetesen őt is leginkább a Magyar Állami Operaház társulatában szeretném látni. Biztos vagyok abban, hogy a leendő új vezetés első dolga az lesz, hogy az eddigi gyakorlattal végre szakítva szerződést kínáljon a hazai pályakezdőknek, hogy az Operaház Balettegyüttesében örülhessünk majd sikereiknek és hazai színpadon láthassuk a tehetséges fiatalokat kibontakozni, művészként kiteljesedni.
– Lehet piacképességről beszélni a táncművészetben?
– Mindenképpen lehet, kell is! Bevett gyakorlat, hogy a társulatoknál nem csak a szerződésekért, de akár egy-egy szerepért is próbatáncolni, versenyezni kell. A meghívott vendégkoreográfusok sokszor kikötik, hogy darabjuk szereposztását részben, akár egészben ők maguk szeretnék meghatározni. Ez első hallásra akár kegyetlenségnek is tűnhet, valóban sokszor fájdalmas is az éppen ki nem választott táncosok számára. Szerintem azonban a jó hozzáállás ebben a kérdésben inkább az, hogy ezek a próbatáncok átjárási lehetőséget adnak az amúgy könnyen megkövesedő és merev színházi hierarchiában. Az ilyen eseményeken olyanok is lehetőséghez juthatnak, akiket máskülönben a saját balettigazgatójuk esetleg nem, vagy csak évekkel később juttatna feladathoz. Kiugrási, megmutatkozási lehetőség tehát minden ilyen próbatánc és így nézve bizony nagyon hasznos abban a tekintetben, hogy ne egy társulatvezető ízlése, vagy személyes preferenciája legyen az egyedüli mérce a művészek szakmai előrejutásában.
– Mi tehet igazán piacképessé egy-egy művészt, végzős hallgatót?
– Nagyon jó a kérdés. Képzési intézményként miként lehetünk biztosak abban, hogy a nálunk végzett hallgatók piacképesen indulnak el szakmai pályájukon? Nos, erre csak úgy van esély, ha a képzés alatt a biztos szakmai tudás mellett már hallgatóként lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék és elsajátítsák a felvevő intézmények által megkövetelt stílusokat, tánctechnikákat és lehetőleg minél sokrétűbb tudással kerüljenek ki az egyetem képzéseiből. Ezt a célt a Magyar Táncművészeti Egyetem professzionális képzési szakirányain többféleképpen is segítjük. Az egységes metodikai tudással, óriási tapasztalattal rendelkező saját oktatói gárda mellett a nemzetközi élvonalat képviselő hazai és külföldi vendég balettmesterek kurzusai, a nemzetközi balettversenyeken történő szerepléseken át a kiegészítő tantárgyak sokféleségén és magas színvonalán keresztül szinte minden ezt szolgálja. Említhetem még a nemrég alapított Karrier Iroda képzési anyagába foglalt, a profi táncos karrierre felkészítő tantárgyakat és az itt dolgozó dietetikus, pszichológus és gyógytornász kollégák szakértő útmutatásának beépítését is. Valóban mindent meg kell tennünk azért, hogy az itt megszerzett diploma azonnal használható értéket, mértéket és munkalehetőséget jelentsen.
– Miért lehet fontos az egyetem, esetleg a magyar táncművészet számára a hónap végi budapesti Grand Audition?
– A Grand Audition Budapest, akárcsak a novemberben megrendezésre kerülő Budapest Ballet Grand Prix nemzetközi balettverseny remek alkalom, hogy a magyar balett- és tánckultúrát bemutatva azt a világ táncéletének vérkeringésébe integráljuk. Megmérettetési és megmutatkozási lehetőség ez a hazai táncosoknak, hogy nemzetközi mércével tudják magukat értékelni és megismerhessék a balettvilág jelenlegi irányzatait, színvonalát. A másik szempont, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem az ország első számú professzionális képző intézményeként megerősödjön a nemzetközi porondon. Ezzel kínálhatunk alternatívát azoknak a külföldi diákoknak, akik oktatási lehetőséget keresve, hozzánk jönnek tanulni és a képzés végén egyetemi diplomával és jó piaci esélyekkel indulhatnak el előadóművészeti karrierjükön, idehaza és a nagyvilágban egyaránt. Harmadsorban pedig – ahogy már említettem – véleményem szerint a legtehetségesebb hazai növendékeknek elsősorban itt Magyarországon volna a helye. Amíg ez nincs így, addig mindent el kell követnünk azért, hogy a hallgatók szakmai karrierje elindulhasson, bízva abban, hogy a későbbiekben talán egy más hozzáállású operaházi vezetés, már befutott művészekként tudja hazacsalogatni őket.
