Botanika címmel nyílt meg aatoth franyo kiállítása május 16-án a Várfok Galériában. A művész jól ismert „flórája” még áthatóbb frissességgel, vibráló rengetegként tárul elénk, szinte megtöltve a termeket a távol-keleti virágok ezernyi illatával.
aatoth franyo (Nyíregyháza, 1954) Victor Vasarely támogatásával jutott ki először Párizsba 1978-ban, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts hallgatója volt. Hosszabb utazásokat tett Németországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban és Észak-Afrikában. Bár az ott szerzett tapasztalatok is beépültek munkáiba, festészetére Mongólia gyakorolta a legnagyobb hatást, ahol 1989-ben járt először és mely élmény képeinek vörös-periódusát meghatározta. Művészetének formagazdagságáról ready-made tárgyai, az utazó alkoholistáknak írt, 20 nyelvű szótára (köztük az általa alkotott tantrikus szildáv nyelvvel), majd a színhasználat kibővülését meghozó, absztrakt és kalligrafikus elemeket ötvöző tájképek korszaka tanúskodik.
A tájkép műfaja volt az, amely a mongol és kínai utazások élményének lenyomatát tükrözte. A most kiállításra kerülő, Thaiföldön született festmények követve az elmúlt évek hagyományát immár sokkal inkább a természeti környezettel való bensőséges együttlétezés vetületei. A Várfok Galériában megvalósuló Botanika kiállítási anyagában bemutatott legújabb művei szorosan illeszkednek az elmúlt években készült munkákhoz – a burmai határ közelében alkotó erdőlakó, a Párizs és Thaiföld között ingázó művész a békés szemlélődés, a lírai absztrakció irányába fordult. Botanikai kiindulópontja, összeszőtt növényciklusai már-már szöveget alkotnak, az egymásba érő indák, levelek és virágok kalligráfiára emlékeztető képet formálnak. Az olajképek ritmizáló, expresszív felületei mellett hangsúlyossá válik az akvarell technikája – újabb papírmunkái pihekönnyű, légies festményszövetek.
A Várfok Galéria a Botanika című kiállítással ünnepli aatoth franyo hetvenedik születésnapját. A különleges tárlat, a művész sajátos, meditatív festésmódjának lenyomatait hivatott bemutatni. aatoth franyo rendkívül finom érzékkel, virtuóz módon egyesíti alkotásaiban az emberi lelket és a természetet, az egzotikus Távol-Keletet és a jól ismert, európai Nyugatot.
