Százötven éve nem hagyja nyugodni az alkotói fantáziát kora népszerű kalandregénye, Jules Verne, avagy ahogy mi szeretjük hívni, Verne Gyula egyik legismertebb műve, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül. Készült már belőle animációs film, bábszínház és mozifilm is, most pedig Magács László rendező irányításával valódi családi színház születik belőle a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
– Verne regényében körbeutazzuk a Földet, rengeteg szereplővel ismerkedünk meg a hosszú út során, akik a sok-sok helyszínen rövidke időre tűnnek csak fel. Nem merném azt mondani, hogy ez a szerkezet színpad után kiált…
– Pedig az előzmények alapján határozottan állítom, hogy megfelelő kezekben igen! Néhány éve fejlesztettük ki a koncertszínházi formátumot, ahol egy nagyobb lélegzetű epikus művet kevés szereplővel és az adott témához érvényes zenekarral együttműködve viszünk színre. Kezdtük az Ilf-Petrov páros Tizenkét székével, ami annyira szertelen és indázó regény, hogy felsorolni is képtelenség, hány szereplővel és mennyi helyszínen dolgozik. Nálunk négy színésszel és egy rockbandával remekül működött, főleg azért, mert már ott se a történet iskolás felmondása volt a cél, hanem az, hogy meg akartuk érteni a regény világát.
2020-ban a Városmajorban mutattuk be Rejtő Jenő örökzöldjét, A tizennégy karátos autót Keresztes Tamás rendezésében, a Budapest Bár közreműködésével. A lenyűgöző látványvilág miatt egyesek szerint ez már nem is koncert-, hanem inkább képregényszínház volt. Nagy öröm, hogy az előadás annyira sikeres, hogy tavaly és idén is játszhatjuk a Városmajorban.
És itt a következő állomás, a 80 nap alatt a Föld körül, ami legalább olyan szerteágazó, mint az eddigi vállalkozások. Amikor a terv körvonalazódott, megkerestem vele Rudolf Pétert: az előadás ősztől a Pesti Színházba költözik, már csak azért is, mert a három főszerepet három vígszínházi színész játssza. Mellettük a Novák Eszter és Selmeczi György vezette zenés színész osztály hét tagja működik közre: az együttműködésem az egyetemistákkal szintén nem új keletű, annak idején egy ilyen közös vállalkozásból született a HOPPart. És a színpadon ott lesz még a Lóci játszik zenekar is, szóval ezúttal nem is leszünk olyan kevesen.
– Ez a keret sok mindent megmagyaráz, de mi az, ami miatt el akarjátok ma mesélni ezt a történetet?
– A 80 nap alatt a Föld körül főszereplője egy olyan ember, aki zárt világban él, ahová nem enged behatolni semmilyen külső tényezőt. Mondhatjuk, hogy fél életet él, az utazás során azonban a szerelmen keresztül egyszer csak megnyílik, kíváncsi lesz a világra, képes lesz azt befogadni, és végre azzal szembesül, hogy jó emberekkel együtt létezni és együtt élni jó. Azt gondoljuk, hogy ennek a kijelentésnek van, lehet ma súlya. A színház lényege a maga összetettségében persze sosem ragadható meg ilyen egyszerűen, és például az a markáns vizuális vonal, amit a Rejtő-darab esetében kipróbáltunk, itt továbbfejlesztett formában jelentkezik majd. Nagy műgonddal készül a vetítés, az animációk, mindaz, ami élővé és szerethetővé tudja tenni a regénybeli színek, hangok, emberek és városok kavalkádját.
– Ha csak a címet látom, azt gondolom, hogy ez biztosan gyerekelőadás lesz.
– Pedig nálunk nincs felső korhatár, sőt: igazi családi produkció készül. Van némi gyakorlatom az ilyen típusú színházcsinálásban: muszáj, hogy a történetnek legyenek olyan pontjai és helyzetei, amit életkortól függetlenül bárki élvezni tud. Nyilván egy gyerek nem fog Phileas Fogg fejlődéstörténetének minden részletében elmélyedni, mint a szülei, őt viszont bizonyára lenyűgözi majd a vitorlás hajó mellett ugráló delfinek látványa. Meg hát arra számítunk, hogy az őt kísérő felnőtteket is.
– A színlapon az áll, hogy 121 szerepet három színész és hét egyetemista játszik. Nem mindennapi logisztikai-dramaturgiai feladatnak hangzik…
– Valóban, bár ebben is van gyakorlatunk: gondolj a Shakespeare Összes Rövidítve (SÖR) angol verziójára, ami mindjárt húsz éve levehetetlen a Nemzeti Színház repertoárjáról. Amikor néhány színész kelt életre több tucatnyi karaktert, az mindig lenyűgözi a nézőt. Joggal: csodálatos dolog közelről látni, ahogy a másodperc törtrésze alatt vált a játszó. A 80 nap alatt a Föld körül esetében tovább nehezítettem a színészek dolgát, mivel mindannyian végig a színpadon lesznek, tehát minden ízben ott helyben kell végrehajtani a halálugrást.
A világutazó Phileas Foggot Karácsonyi Zoltán, szolgáját, Jean Passepartout-t Szántó Balázs, és az egy félreértés folytán őket az egész világon keresztül üldöző nyomozót, Wilbur Fixet Hirtling István alakítja. Ők persze viszonylag állandóak lesznek a körülöttük működtetett zenés káoszban, de azért lesznek meglepetések mindegyik térfélen. Szeretnénk, ha a néző kicsit belelátna abba is, hogyan születik a színház, és az őt létrehozók mit gondolnak róla. Mindez csak nagyon fegyelmezett és elkötelezett művészekkel működik, akik a pontosság mellett nem feledkeznek meg arról sem, hogy a színész első számú dolga mégis a játék.
– Verne Gyula társszerzőjeként Divinyi Rékát és a Csorba Lóránt vezette Lóci játszik nevű zenekart tüntettétek fel. Ki mit tett hozzá az eredeti történethez?
– A Divinyi Rékával közös korábbi munkáknál megszületett egy jól működő felállás: ő a regényt feldolgozva rövid összefoglalókat ír a felkért zenészeknek, hogy miről kellene szólnia a dalnak, majd utána érkeztek a nóták. Ez is egy szépen épülő folyamat: a 80 nap alatt a Föld körül esetében már volt olyan rezümé, amiből azonnal dalszöveg lett. Csorba Lóci rendkívül ambiciózusan, nagy tehetséggel írta meg a dalokat, amik így igazi főszereplővé válnak. A történetmesélés csúcspontjai a dalok, amiket összekötnek a szöveges részek. A szöveg egyébként friss, mai, jól mondható, miközben nagyon sokat megőriz Vernéből. A zenekar pedig az eddigiekkel szorosabban működik majd együtt a színészekkel: így születik majd meg a valódi koncertszínházi élmény.
