2022 novemberében, néhány órával a Kijev elleni orosz rakéta támadás előtt, 51 festmény hagyta el titokban Ukrajnát. A műalkotásokat szállító teherautók november 20-án, Lengyelországon keresztül érkeztek meg a madridi Thyssen-Bornemisza Nemzeti Múzeumba.
Pár nappal később, a múzeum megnyitotta A vihar közepén: Modernizmus Ukrajnában, 1900-1930 című kiállítást, ami az eddigi legátfogóbb módon mutatja be az ukrán avantgárd művészetet. Ezzel pedig kezdetét vette a tárlat európai turnéja.
„Többé-kevésbé csoda”
Így jellemezte a projekt létrejöttét az egyik kurátor, Konstantin Akinsha, kiemelve, hogy míg egy kiállítás összeállítása hétköznapi körülmények között évekig is eltarthat, addig ez a bemutató kevesebb, mint hat hónap alatt valósult meg. A kiállítás az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumból kimenekített 51 festményt és további 18 alkotás tartalmaz, melyek között vázlatok, kollázsok és színházi tervek is megtalálhatók, néhány darab pedig magángyűjteményekből származik.
Adam and Eve, 155 x 219.7 cm, olaj, vászon – Forrás: Museo Nacional Thyssen-Bornemisza
A vihar közepén: Modernizmus Ukrajnában, 1900–1930
Az ukrán modernizmus az 1900-as évek elején, egy bonyolult társadalmi-politikai időszakban bontakozott ki, ami nagy hatást gyakorolt az ország művészetére: a képző-, irodalom-, színház- és filmművészet virágzásának időszakává vált.
A kiállítás olyan művészek munkáit fogja össze, mint például Kazimir Malevics, az avantgárd művészet egyik kulcsfigurája, a szuprematizmus atyja és a Fekete négyzet megalkotója vagy Sonia Delaunay, aki férjével együtt kifejlesztette a szimultanizmust. El Lissitzky művészetébe is betekintést nyújt a tárlat, aki jelentős hatást gyakorolt a Bauhausra és a konstruktivista mozgalmakra. Továbbá, Alexandra Exter és Sarah Shor munkái mellett olyan kevésbé ismert alkotók is helyet kapnak, mint Olekszandr Bohomazov és Mikhajlo Boicsuk, akik szintén hozzájárultak az ország művészeti életéhez és kulturális örökségéhez.
1918-1920s, 71 x 58 cm, olaj, vászon Forrás: National Art Museum of Ukraine
Azonban a művészettörténeti jelentőségén túl, a kiállítás két célt is szolgál: először is élénk képet fest Ukrajna kulturális örökségéről, miközben a világ figyelmét a jelenlegi helyzetre irányítja.
„Sok párhuzam van a jelen és a 100 évvel ezelőtti időszak között”
– fejti ki Katia Denysova londoni művészettörténész, a kiállítás másik kurátora, akinek kutatása a 20. századi ukrajnai művészetre összpontosít. Denysova a kulturális diplomácia gyakorlataként értékeli a projektet, ami mostanra több európai nagyvárost is megjárt. Ennek az összefogásnak a célja tehát az is, hogy biztonságban tartsák ezt a felbecsülhetetlen értékű kulturális örökséget a háború alatt.
Kulturális örökség a fronton
A kulturális örökség, hasonlóan a polgári lakossághoz, nemzetközi védelmet élvez fegyveres konfliktusok során. Az örökség védelmének fontosságát a 19. század végén kezdték felismerni a járulékos károk növekedésével. A második világháború súlyos pusztítása után elfogadták a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezményt, amely megtiltja a kulturális kincsek károsítását vagy fegyveres célokra történő felhasználását. A szerződés mellett két további protokoll erősíti meg ezeket a szabályokat: az első megtiltja a kulturális kincsek kivitelét a megszállt területekről, a másik pedig bűncselekménynek tekinti bármely kulturális kincs szándékos megsemmisítését, és külön alapot hoz létre az államoknak a kulturális örökségük védelmére. Ukrajna kulturális veszteségeiről az UNESCO rendszeresen frissíti az adatokat, és a partnerszervezeteivel együtt egy mechanizmust is kidolgozott az ukrajnai adatok független, összehangolt értékelésére, beleértve a műholdképek elemzését is. Erről bővebben itt írtunk.
A következő megálló: Belvedere
Madrid, Köln és Brüsszel után a kiállítás most Ausztriába utazik, ahol február 23-tól – egy nappal az ukrán-orosz háború kitörésének második évfordulója előtt – június 2-ig a bécsi Belvedere Múzeumban lesz látható. A következő állomás a londoni Királyi Művészeti Akadémia lesz, ahol június 29-től október 13-ig tekinthetők meg az alkotások.
Készült egy kiállítási katalógus is, amelyben tizenkét nemzetközileg elismert kutató, köztük az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum kurátorainak esszéi olvashatók, mélyebb betekintést nyújtva a téma iránt érdeklődőknek.
