Papageno Radio
Blogok Zenélő Budapest Történelmi terepen a Zenélő Budapest – koncertek a Nemzeti Múzeumban

Történelmi terepen a Zenélő Budapest – koncertek a Nemzeti Múzeumban

A Zenélő Budapest programsorozat immár a hetedik nyáron kapcsolja össze a zene élményét olyan budapesti helyszínekkel, amelyek történetük, szépségük, különleges szerepük miatt a város legendás pontjai. A szabadtéri koncerthelyszínek sorába 2019-ben kapcsolódott be a Nemzeti Múzeum, és ezzel az egykori pesti városfal vonalán kívül eső Palotanegyed is a nyári attrakció részévé vált.

A Nemzeti Múzeumról az állami ünnepségek, az 1848. március 15-i forradalmi események és Petőfi jut elsőre eszünkbe, és persze a Múzeumkertben 1996 óta minden májusban megrendezett Múzeumi Majális. De érdemes közelebbi ismeretségbe kerülni a történetével is, hiszen immár több, mint kétszáz éve példázza, hogy a közjó érdekében hozott nagylelkű döntések milyen mélyreható változásokat képesek elindítani.

Amikor gróf Széchényi Ferenc 1802 késő őszén úgy döntött, hogy az évtizedek óta nagy műgonddal összegyűjtött könyvtárát, valamint ritka érmékből, jeles magyar családok címereiből, illetve különleges térképekből, festményekből, metszetekből, kéziratokból álló főúri magángyűjteményét „édes hazájának és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul” odaadományozza, hitt egy erős, magyar nyelvű kultúra megszületésében. De hogy az adományának köszönhetően olyan intézmények születnek, amelyek sok nemzedékkel később is meghatározók, talán még ő sem tudta.

A gróf döntése nyomán jött létre a Nemzeti Múzeum mellett az Iparművészeti, a Szépművészeti, a Néprajzi is, illetve az Országos Széchényi Könyvtár.

Széchényi felesége, Festetics Julianna az igen értékes ásványgyűjteményét adományozta oda a leendő múzeum javára, ebből született a Természettudományi Múzeum. Sok szempontból tehát ez a döntés volt az origó, innen sugárzott ki mindaz, amit ma nemzeti kultúrának nevezünk.

Persze feladattal is járt. Az összesen több tízezer műtárgyat és régiséget eleinte a pesti pálos kolostor (a mai jogi egyetem) könyvtárában helyezték el őket, majd 1808-ban az országgyűlés törvénybe iktatta a múzeum felállításának szándékát, és 1813-ban az állam megvásárolta a Batthyány családtól azt a telket, ahol ma is áll. Közben a gyűjtemény tovább gyarapodott, részben Széchényi gróf jóvoltából, részben egy híres műgyűjtő, Jankovich Miklós műtárgyaiból. Jankovich a reformkor kevésbé közismert, de nagy hatású személyisége volt, aki komoly erőfeszítéseket tett a Magyar Tudós Társaság és a Pesti Magyar Színház létrehozása, vagyis a magyar tudomány és kultúra alapjainak lefektetése érdekében.

Az építkezés részben közadakozásból történt.

1831-ig összesen 231 adakozó járult hozzá a költségekhez, közöttük csupán 29 arisztokrata volt. A reformkori polgárosodás lendületét mi sem mutatja szebben, mint az, hogy az első adományozóként Kindli Ferenc szűcsmestert jegyezték fel.

Múzeum körút, Magyar Nemzeti Múzeum. A felvétel 1879-ban készült - forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Múzeum körút, Magyar Nemzeti Múzeum. A felvétel 1879-ban készült – forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Az épület 1846-ra készült el. A pesti klasszicizmus legnagyobb mestere, Pollack Mihály tervezte, elegáns lépcsősorral, a főhomlokzatból előreugró oszlopcsarnokát korinthoszi oszlopfők díszítik, fölötte pedig egy timpanonban Rafael Monti müncheni szobrász alkotta meg a tudomány, a művészet, a történelem és a hírnév allegóriáit; közöttük Pannónia ül a trónján, a Duna és a Dráva jelképes nőalakjaival. Éppen 175 éve, 1846-ban rendezték az első kiállítást, Pyrker János festményeiből, aki 190 darabos, igen értékes olasz, francia, spanyol és németalföldi festményekből álló gyűjteményét ajánlotta fel a múzeumnak.

Egy évvel az ünnepélyes felavatása után már a történelem középpontjába került a Nemzeti Múzeum: 1848. március 15-én a lépcsőjén mondott beszédet Petőfi (a közhiedelemmel ellentétben nem szavalta el itt a Nemzeti Dalt), és a forradalom idején több népgyűlést tartottak az épület előtti téren. Az első emeleti díszteremben ülésezett a népképviseleti országgyűlés felső háza, sőt, egészen 1902-ig, a Parlament elkészültéig itt működött.

Múzeum körút, Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth Lajos felravatalozásakor. A felvétel 1894. április 1-én készült - forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Múzeum körút, Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth Lajos felravatalozásakor. A felvétel 1894. április 1-én készült – forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Nemcsak a múzeum, de a körülötte lévő park is eleven része a város történetének. Kevéssé közismert, de

a Múzeumkert létrejötte a szabadságharc után az egyik első közös összefogásból született meg.

1852-től a díszteremben koncerteket adtak, ezek bevételéből épült fel a múzeum mögötti bájos kertészház, és 1855-tól Petz Ármin főkertész tervei nyomán megkezdődhetett a faültetés. Az első fákat a Margitszigetről hozták, majd bekapcsolódtak a főurak és nagypolgárok: Egressy Sámuel 12 társzekéren 1000 facsemetét küldött a kiskunlacházi birtokáról, a gyönyörű hársfák báró Sina Simon gödöllői uradalmából származtak.

Ide kapcsolódik:
Apponyi Geraldine Cukrászda nyílt a Múzeumkertben

A Múzeumkert néhány éve felfrissült, megújult, egy kedves, historikus játszótérrel gazdagodott, a kertészházban ezen a nyáron kávézó nyílt.

A Zenélő Budapest hétvégi minikoncertjei pedig augusztus végéig Erkel Ferenc, Liszt Ferenc dallamaival és magyar népdalok feldolgozásaival töltik be a kertet.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!