• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Gramofon Zene Címlap

Mit gondolt Schönberg és Bartók a hangfelvételekről?

Szerző: Ujházy László / Gramofon2017. április 13.
Facebook Twitter E-mail
Bartók Béla

„A rádió és a grammofón hovatovább olyan istencsapássá fog fejlődni, amely felér az egyiptomi hét csapás bármelyikével, sőt még túl tesz azon, mert végeláthatatlan…”- nyilatkozta egykor Bartók. A korai elektromos felvételek időszakának néhány kiemelkedő zeneszerzőjétől és karmesterétől mutatunk be olyan gondolatokat, melyek áttételesen – pro és kontra – a zenefelvételek korabeli fogadtatásán keresztül azok hangzásesztétikai megítéléséről is képet adnak.

Schönberg már 1928-ban úgy érezte, hogy „a rádióadásban a hangi entitásoknak egy kis része is elegendő az összes zenei gondolat kifejezésére, mert a gramofon és a különböző gépi közvetítő eszközök olyan tiszta hangzásokat fejlesztenek ki, hogy képesek leszünk sokkal kevesebb hangszerre írt darabokat írni rájuk”. E megállapítás burkoltan azt is magába foglalja, hogy a túl tömör, „vastagon hangszerelt” zenék (még ma sem) szólnak eléggé tisztán és világosan a hangszóróból. Figyelmet érdemel a dátum: 1928, tehát 8 évvel az első hivatalos rádióadás beindítása és 3 évvel az elektromos hangfelvétel megjelenése után járunk!

Az akusztikus művészetek mostohagyermeke – a Gramofon blog hangfelvétel-esztétikai sorozata.

Arturo Toscanini

Toscanini munkássága egy hosszú időre szorosan összeforrt a rádiózással: 1937-től csaknem két évtizedig állt az NBC Zenekar élén, ahol az emlékezetes, hétvégi fő-műsoridőben közvetített és óriási hallgatottságnak örvendőhangversenyeket vezényelte. Ő is eltávolodott a koncerthangzástól: áttetsző hangfelvételei az akkori esztétikai igényeknek megfelelően rendkívül rádiószerűek, „csont szárazak”, ahogyan egy későbbi esztétikai írásban olvashatjuk.

Ám negatív vélemények is elhangzottak, mint pl. Bartók Béláé, aki 1937-ben egy előadáson többek között az alábbiakat fejtette ki:

„…magasabb esztétikai szempontból a zenei rádióközvetítés is csak afféle pótzene, amely – egyelőre legalábbis – semmiképp sem helyettesítheti az élő zenének helyszíni hallgatását […]a legjobb rádióvevő vagy grammofón is csak közelről élvezhető annyira, amennyire, de bizonyos távolságon túl már csak förtelmes krákogás és recsegés […] a rádió és a grammofón hovatovább olyan istencsapássá fog fejlődni, amely felér az egyiptomi hét csapás bármelyikével, sőt még túl tesz azon, mert végeláthatatlan…”

Ugyanakkor pozitív véleménye, hogy „azoknak számára, akik hangversenyek rendes látogatói, akik nem mondanak le a magukvégezte zenélésről, akik tudatában vannak a rádióközvetítések fogyatékosságának és azt esetleg a közvetített művek kótából történő egyidejű olvasásával ellensúlyozzák, azok számára nagyon tanulságos lehet a rádió, mert egyébként számukra elérhetetlen helyekről jövő közvetítésekről is valamelyes képet ad nekik”.

Wilhelm Furtwängler

Bartók jóslata abban a tekintetben beigazolódott, hogy ma már mindenütt szól a gépzene, akár akarjuk, akár nem. A zenehallgatás elvesztette korábbi szakralitását, nem jelenti számunkra azt a felemelő, ünnepi érzést, amelyet régebben kiváltott. S azt sem szabad elfelejtenünk, hogy véleményét az 1930-as évek derekának hangzásminősége alapján fogalmazta meg, gondolataiban az „egyelőre legalábbis” magában hordozza, hogy a hangzásminőség javulása nyomán véleménye is kedvezőbbé válhat. Végső soron nem ütközik kortársainak pozitív gondolataival, csupán az élő koncerthallgatás szempontjából aggódik a zenehallgatás tisztaságáért.

Ugyancsak az élő koncerthallgatást részesíti előnyben Wilhelm Furtwängler 1932-ben: „A vitaminmentes, ízetlen és erőtlen utánzatot, amiben a rádióhallgatók egy koncertből részesülnek, valóban csak azok tarthatják a hangverseny teljes értékű pótlékának, akik már nem tudják, milyen egy igazi koncert.”

Dohnányi Ernő

Ugyanakkor Dohnányi Ernő a Magyar Rádió főzeneigazgatójaként azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy a zene belső szerkezete, hangszerelése milyen kapcsolatban áll a gépi hangközvetítéssel. Abban az időben írott művein jól nyomon követhető az a célkitűzés, hogy azok rádióadásban is tisztán, áttetszően szólaljanak meg. Vázsonyi Bálint így ír Dohnányiról szóló könyvében:

„Akárhányszor rádióban zongorázott, kísérletezett hangszere és a mikrofon közti viszonylat titkainak feltárásával, aminek az eredménye az lett, hogy a zongoraművészet technikáját sikerült tökéletesen alkalmaznia a rádió új követelményeihez. Mint komponista azon kísérletezett, hogyan lehetne a zenei hangszíneket tökéletesen az éterbe juttatni, milyen harmonizálás, milyen hangszer összeállítás a legmegfelelőbb a rádiónak…”

zenehallgatás gramofon bartók lemez furtwängler magazin
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBenne a sűrűjében
Következő bejegyzés Kik ők? Patkányok

Ajánlott Bejegyzések

Páll Éva - forrás: Müpa
Müpa magazin

A délszláv zenétől az erdélyi hangulatokig – A népzenét ünnepli a Müpa

2023. február 4.2 perc olvasás
Intermezzo

Slágerek, mítoszok és különös állatfajok – 10 érdekesség Máté Péter életéről

2023. február 3.2 perc olvasás
Live

Kövesd élőben online a Prokofjev-maratont!  

2023. február 3.2 perc olvasás

Szólj hozzá Mégsem

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.