Szorosan kötődik az Operához Ács Balázs gyerekszinkronszínész, aki szülei, Ács Ferenc és Gjorgjevic Dóra zeneművészek révén otthonoson mozog a dalszínházban. Egy-egy előadás megtekintése előtt mindig utánanéz a darabnak, és ez az egyik legfontosabb mozzanat, amit a műfajjal még ismerkedők figyelmébe ajánl.
– Melyik az Operához fűződő legmeghatározóbb élményed?
Másodikos voltam, amikor az osztályommal elmentünk az Ybl-palotába megtekinteni az épületet és A diótörőt. Természetesen nem ekkor jártam itt először, de amíg néztük az előadást, különösen jó érzés volt számomra, hogy tudtam, mindkét szülőm ott van a zenekarban, és játszanak. Sokszor előfordul, hogy amikor nekik szolgálatuk van, velük tartok én is és meghallgatom a produkciót. Természetesen arra is volt már példa, hogy amíg ők zenéltek, én a házi feladatomat készítettem el egy nyugodt helyen.
A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.
– Az Operaház melyik szegletét jártad be a legtöbbször?
– Az öltözőben gyakran megfordulok és a zenekari árkot is jól ismerem. A nagybátyám is itt dolgozik zenekari altisztként, ő egyszer levitt a színpad alá, a pincébe is. Az a hely egy igazi labirintus, és még a szüleim sem jártak ott.
– Milyen műveket láttál eddig?
– A Szöktetés a szerájból, A varázsfuvola, a Carmen, a Háry János, a Don Pasquale, A kékszakállú herceg vára, A bűvös vadász, a Billy Elliot – a Musical, a West Side Story, a Hófehérke, A diótörő és az Anyegin című alkotásokat. Kedvenceim a Tosca, a Szerelmi bájital, a Turandot és a Bohémélet. Különösen szertem a Carmen nyitányát, amit már kiskoromtól kezdve sokat hallgattam.
– Az opera vagy a balett műfaja áll hozzád közelebb?
– Inkább az operát szeretem, mert az énekszólam sokat segít a történet követése szempontjából. Egy-egy látogatás előtt mindig felkészülök, és utánanézek, hogy miről fog szólni az, amit látok.
– Fűződik kedves emléked valamelyik előadáshoz?
– Van ilyen, de nem a felsorolt operákhoz és musicalhez, hanem az OperaKalandhoz kapcsolódik, amin az osztályommal vettünk részt.
Ezeken a programokon az intézmény egyik dolgozója bevezetőt tart, majd minden intézményt felkonferál. A miénket éppen így: „Itt van a gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola is Ács Balázs vezetésével.”
– Az iskolatársaid hogyan viszonyulnak a komolyzenéhez?
– A lányokat könnyebb volt meggyőzni arról, hogy jó dolog lesz elmenni az Operaházba, és nekik egyből megtetszett ez a zenei stílus. A fiúk eleinte másképp álltak hozzá, de aztán, amikor vicces részekkel ismertettek meg bennünket, ők is nevettek.
– Szerinted hogyan kerülhet közelebb az operához az, aki nem ismeri ezt a műfajt
– Nagyon fontos, hogy az illető, mielőtt elmegy egy előadásra, olvassa el a darab cselekményét. Az sem árt, ha egy-egy részletet meghallgat belőle, és megnézi, hogy kik a szereplők, tehát érdemes készülni egy kicsit. Hozzátartozik az élményhez, hogy le kell lassulni ahhoz, hogy igazán átérezhessük egy-egy zenedráma lényegét. Mi az iskolában is így csináljuk: mielőtt eljövünk az Operába – és a szüleim segítségével gyakran szoktunk – megismerkedünk a mű legjellemzőbb motívumaival és a történetével.
Balázs édesanyja Gjorgjevic Dóra, az Operaház Zenekarának fuvolaművésze, akivel ide kattintva olvashatnak beszélgetést többek között hobbijáról, a hastáncról.
– Professzionális szinten foglalkozol a megszólalással, hiszen szinkronszínészként dolgozol három éve. Melyik hangfekvés tetszik a legjobban, ha operát hallgatsz?
– A tenort kedvelem a legjobban, de hozzá kell tennem, hogy a mélyebb regiszter, a bariton is szimpatikus számomra.
– A stúdióban csak beszéd- vagy énekhangot is kölcsönzöl?
– Az éneklés jelenleg nehéz kérdés, mert épp mutálok, de Az oroszlánőrség című sorozatban, ami Az oroszlánkirály történetén alapszik, igen, kellett énekelnem is. Ebben a Disney-mesében úgy kaptam meg a főszerepet, hogy a hangmintát kiküldték Amerikába egy castingra, ahol az enyémet találták a legmegfelelőbbnek.
– Mi a legközelebbi munkád?
– Az interjú után hangalámondásra megyek, de van egy nagyobb szerep is a tarsolyomban. Gerald Durrell életéről készül egy dokumentumfilm. Ez a feladat foglalkoztat most leginkább.
