Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Képzettársítások

Képzettársítások

Bonyodalmas lenne elfelejteni, hogy egy kisebb terület zenei dialektusa hogyan válik az „országimázs” elválsazthatatlan részévé, de tény, hogy a tiroli pásztorok énekéről mindenkinek Ausztria jut eszébe, egy érzelmes nápolyi dalról Olaszország, a skót dudásokról Nagy-Britannia, az andalúz flamencóról pedig Spanyolország. Miért asszociálunk részből az egészre?

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg

- hirdetés -

A képzettársítás az elme titokzatos képessége. Nagyjából ennyit tudunk mondani róla. Biztosnak tűnik, hogy a gondolkodás leghatékonyabb katalizátora, s hogy nélküle az anyanyelv elsajátítása is gondot okozna. A hétköznapi tapasztalat azt súgja, hogy e képesség bizonyos életkorban és bizonyos tevékenységek közben szabadabban és magasabban szárnyal, mint máskor. Ki vitatná például, hogy a gyerekek asszociációs képességek tekintetében verhetetlenek, s mi magunk is merészebben kapcsolunk össze
távoli elemeket valamilyen kreatív feladat végzése közben, vagy művészi élmény közelében. Micsoda sebességgel ütközhetnek képek, fogalmak, hangulatok, érzetek egy gyerek fejében például rajzolás vagy mesekitalálás közben! És zenélés közben?

Lippai Andrea

A Zenél a világ! sorozat legközelebb a flamenco hazáját, Andalúziát mutatja be. Nem is gondolnánk, hogy a flamencónak milyen sok gyökere van. Lippai Andrea flamencotáncos írja, hogy „arab, zsidó, keresztény, indiai, cigány eredetű ősi zenei motívumok, ritmusvilágok egymásra hatásából alakult ki”, és máig őrzi a mágikus rítusok szabályait. Talán nincs is abban semmi meglepő, hogy e szabályok tökéletesen adaptálódhatnak egy gyerekközösség dinamikájához, mivel a flamencónak természetes közege a kisebb csoport, amely ösztönösen kör alakzatot formál. A kör pedig nem zár ki senkit. Lippai Andrea szerint aki érzi és átéli e rítust, „részt kap a világból”. Az interaktív flamencodélelőttön a táncosok
mellett kiváló zenészekkel találkozhatunk, gitáron a „civilben” irodalomtörténész és költő Oravecz Péter játszik, ütőhangszereken pedig Tar Gergely. Ő vezeti majd be az érdeklődőket a cajón rejtelmeibe. A világ egyetlen olyan hangszere ez, amelyre rá kell ülni. Aki kipróbálja, tudni fogja, hogy az „ülj le és maradj csendben!” felszólításnak semmi értelme nincs. Eleven lelkületű gyerek a csendről amúgy sem az üldögélésre asszociál.

Zenél a világ

2017. szeptember 23. 11.00 (Müpa) – A programról részletesen

A flamencóról mindenki hallhatta már, hogy a szenvedélyt transzformálja mozdulatokká
és zenévé. Fülei Balázs szenvedélyének tárgya – egy zongoraművésztől nem is várunk mást – maga a hangszer, amelyet asszociációk egyre táguló körein mutat majd be. Ha azt mondom, zongora, Fülei azt mondja – szólista. Hogyan készül egy szólista hosszú éveken át azokra a két órákra, amikor minden reflektor ráirányul? Milyen egy szólista átlagos napja? Van-e speciális „edzésmódszere”? Mivel hangolódik rá például egy Bach-versenyműre, amelyet majd a Mendelssohn Kamarazenekar oldalán fog eljátszani? Ha azt mondom: zongora, Fülei így felel – társaság. Mihez hasonlítható a kamarazene varázslatos világa? Van-e egy triónak közepe? Vagy csak oldalai vannak? Ha azt mondom: zongora,
Fülei válasza: tanítás, de növendékei biztosan biztosan hozzátennék, hogy nála ez is szenvedély. A matinékoncerten nagyszerű tehetségeket mutat be a közönségnek, amelynek tagjai természetesen muzsikálni is fognak. Ha azt mondom: zongora, a válasz meglepő is lehet: népzene! Chopintől Bartókon át Ligeti Györgyig mennyi-mennyi népzenei ihletésű
kompozíciót írtak zongorára! A népi kultúra és a klasszikus zene szövevényes kapcsolataiba Fülei Balázs a Muzsikás együttes tagja, Sipos Mihály segítségével vezeti be a közönséget.

Egy első látásra távolinak tűnő asszociációja hátterét pedig Polgár Botond szobrászművész
segítségével tárja fel. Van-e hasonlóság a térbeli és az időbeli forma között? Miként interpretálhatja a szobrász régmúlt korok mesterműveit? Lehet-e plasztikusan zongorázni, és mitől van ritmusa egy lovas szobornak? Mi játszódik le egy zongoristában, ha történetesen egy Michelangelo-szobor előtt áll? Liszt Ferenc óta tudhatjuk, hogy a nagy művészek kreativitását a hideg márvány is képes felgyújtani: a művészi élmény közelében a képzettársítások valóban szabadabban és magasabban szárnyalnak.

Szenvedélyem: a zongora – Fülei Balázs

2017. október 29. 11.00 (Müpa) – A programról részletesen

Promóció

A csodálatos, reményt adó zene

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X