A Fonó Budai Zeneházban január 31-én, Szegeden a Fonó Klubban, február 1-jén, végül Jászberényben február 2-án, a Jászság Népi Együttes székházában egy különleges, de mégis ismerős hangzású mezőségi zenekart hallgathatunk meg.
A mocsiak zenéje a belső-mezőségi vonószene kedvelőinek ismerősen csenghet, mivel játékstílusuk és dallamkészletük leginkább a népszerű magyarpalatkai bandáéhoz hasonlítható. A mocsi zenészek a kistáj román lakosságának muzsikáltak, de természetesen repertoárjukban sok magyar eredetű dallam is felcsendül, melyekre a románok is szívesen mulattak és ugyanúgy magukénak, zenei kultúrájuk részének tartják, mint a mezőségi magyarok.
A hozzánk érkező zenekarban a gyűjtésen is látható balkezes prímás, Ţuli Carolt játszik majd, aki Magyarszováton született 1960-ban, vele egyidős a hagyományos, egyenes pallójú háromhúros brácsán játszó Covaci Babuţ, a bőgős pedig a 71 esztendős, Válaszúton élő Bodocean Dionisie lesz. A gyűjtést és az esti bemutatkozó műsort dr. Pávai István vezeti.
A Mezőség önálló dialektusként csak az 1950-es évektől, elsősorban Lajtha László, Kallós Zoltán és Jagamas János vizsgálatai nyomán szerepel a magyar népzene területi felosztásában. Lajtha már az 1950-es években felhívta a figyelmet a Belső-Mezőség tánczenei szempontok szerinti körülhatárolásának fontosságára, de a felosztást csak sokkal később végezték el a kutatók.
Pávai István külön említ olyan átmeneti területeket is, melyek kulturálisan elkülönülnek, „átmenetet képeznek” a mezőségi régió egyéb, kulturálisan homogénebb területeihez képest. A Mezőségen belül Pávai István négy nagyobb térséget, az Észak-, Belső-, Dél- és Kelet-Mezőséget különbözteti meg.
Habár a tánc és a tánczene stílusának egységessége figyelhető meg az egész régióban, a falusi zenekarok működési területeinek megállapítása külön fontos tényezőként van jelen, a kistájak, illetve mikrotájak területén észlelhető dialektális eltérésekre.
A Mezőség középső részét tipikus szóló férfitánc, valamint gazdag párostánc-kultúra jellemzi. A leglassúbb aszimmetrikus páros táncok mellett a legvirtuózabb forgatós-figurázó páros táncokat a magyarok és románok egyaránt táncolják itt.
A Kolozsvár–Szászrégen útvonal mellett fekvő, még ide tartozó falvak, Magyarszovát és Mócs képezik a Belső-Mezőség déli határát. Ennek az aldialektusnak legnépesebb faluja, egyben a gazdasági és kereskedelmi szempontból is a legfejlettebb vásártartó települése Mócs.
Both Miklós két éve járt gyűjtőúton Mócson, az ő dokumentációjában is találkozhatunk az érkező zenekar muzsikusaival.