A helléneknél is futnak tehkutok s sok esetben nem kisebb sztár, mint Panos Patagiannis nyeregeti meg, ki úgy tündököl a görög tabloidvilág horizontján, hogy döbbenet lehetősége van poliészterként alkotni a tini lányok nagyörömére.
S hogy mire is gondolok itt? Ellenőrizhető az instáján, a facebookján, yt-ján. Kedveli ő a lágy dallamokat, az érzelmes nótikákat, az edzőtermekben való félmeztelenkedve szelfizést, na meg a híres helyszíneken való félmeztelenkedve szelfizést és a korán kelős félmeztelenkedve szelfizést, továbbá a termékelhelyezéseskedéses félmeztelenkedve szelfizést.
Dalnokként bír oda is trillát tenni, ahol amúgy senki más előtte nem tette volna. Tud elrontani olyan zseniket, mint a Come What May, illetve szinten tartani olyan giccseket, mint a Je t’aime. Csudavilág az, ahol ő megjelen és/vagy belealkot.
S hogy mit hoz ki a mi nótánkból? Nuku modern előremutatással, kissé modoros odainterpretálással youtube-olja ki magából (saját fordításában!) szomorúvasárnapbéli érzelmét a nagy(obb)érdeműnek.
Előnye mindenesetre az, hogy a mi magyar/angol/német/finn/thai/japán/orosz/francia nótaszóhoz szokott fülünknek kuriózitásnak hat görög nyelven hallódni szövegnek.
