Amolyan füstös hangú hangulatút Nektek így a tavasz kezdetére. Mr. Elvis Costello britként oly kontinensi érzékenységgel bír hozzányúlni a Szomorú vasárnaphoz, melyet a kontinens nemnagybrit részén is megirigyelhetnók az ottalkotók.
Benne van, minek lennie köll. Simán képzelhető el egy kocsma (pub) szegletében gitárjával úgy, akár az Albert Hall / Melkweg viszonylatban. Kicsit spanyolozva be a melódiába teremt olyan atmoszférát a kőkemény magyarigyökérnek, amely internacionális érvényt szerez a szanaszerte előadott nótának újra. Kellemesen perszonalizálja dalunk, tökéletesen el tudom képzelni, hogy Seress ha a kétezres években élt volna (élne), ilyenre szerezte volna azt.
Szem behúny, érzés elővesz, dalt hallgat!
