Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Lakatos Mónika: Az oláh cigányság legfőbb kifejezésmódja a hallgatók éneklése

Lakatos Mónika: Az oláh cigányság legfőbb kifejezésmódja a hallgatók éneklése

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Az oláh cigány vokális hagyományt bemutató, különleges koncert is hallható lesz a Budapest A Cappella Fesztiválon. Lakatos Mónika, az egyedi és átütő erejű hanggal bíró énekes férjével és zenei társával, Rostás „Mazsi” Mihállyal meséltek a produkcióról.

– Az a Cappella hagyományos zenéből ered, a cigányság pedig a mai napig őrzi a hangszerek nélküli zenélés képességét. Ti mit fogtok megmutatni ebből a Budapest A Cappella Fesztiválon?

- hirdetés -

– Lakatos Mónika: Az oláh cigány zenében kb. 60-70 éve jelentek meg a húros hangszerek, például a gitár, később pedig a tambura. Ma már mindenféle hangszerek hallhatóak az ilyen zenét játszó zenekarokban. Előtte a ritmusok – kannán, kanállal, ajtófélfán, teknőn, az ágy szélén, asztal tetején, vagy más háztartási eszközön játszva – és az énekek kaptak nagy hangsúlyt.

Lakatos Mónika: Cigány Hangok – fotó: Farkas András

Az A Cappella fesztiválra készülve az énekekre tettük a hangsúlyt egy egyszerű letisztult zenei kísérettel, ezért is döntöttünk úgy, hogy a zenei kíséretből kivesszük a nagybőgőt és a tamburát is. Így még inkább az énekhangokra fókuszálhat majd a közönség.

Lakatos Mónika a Család-barátban

Hallgassák Lakatos Mónikát, akinek Romanimo című szólóalbuma a világzenei ranglista 4. helyén áll!

Közzétette: Család-Barát magazin – 2018. február 19.

– Lakatos Mónika fantasztikus hangját már egyre többen ismerik, de mit takar a „Cigány Hangok”, hogyan fogják kiegészíteni Mónika énekét?

– Rostás „Mazsi” Mihály: Úgy fogalmaznék inkább, hogy Mónika hangja mellett felcsendülnek még olyan énekhangok is, amelyek egyébként szólóban is megállják a helyüket. Ebben a projektben törekszünk arra, hogy az előadások során olyan énekesekkel dolgozzunk együtt, akik egyéniségek és jellegzetes az énekhangjuk. Az A Cappellán Balogh Krisztinát, Balogh Andreát és Lakatos Róbertet is hallhatja majd a közönség énekelni. A későbbiekben további énekesek fognak jönni-menni a projektben, megmutatva a magyarországi oláh cigányzene sokszínűségét és zenei gazdagságát.

– Nemrég jelent meg Lakatos Mónika szólóalbuma, a Romanimo, eddig egyedülálló módon a lírai hallgatók világát bemutatva. Mit gondoltok, miért hiányzik a köztudatból a cigány zenének ez az oldala?

Lakatos Mónika – fotó: Farkas András

LM: Az oláh cigányság legfőbb kifejezőmódja a hallgatók éneklése vagy hallgatása. Ezekre a dalokra sírnak és mulatnak is. Attól függ, hogy miről szól a dal. Az összejövetelek alkalmával előveszik ezeket a dalokat és a már meglévő szövegekhez a saját érzéseiket beleszőve a dalba, improvizatív módon üzennek és vallanak egymásnak.

RMM: Az oláh cigány zenét játszó zenekarok lemezein, így a Romengoén is egy, maximum két hallgató hallható, megmutatva azt, hogy ilyen is van. A cigányzenéről sokaknak a buli és a jó hangulat, a tánc jut eszébe, ami rendben is van, de még is több ennél ez a műfaj. Ezt szerettük volna megjeleníteni, zenésztársaink és kollégáink szerint merész vállalásként, a Romanimo lemezen keresztül. Sokan úgy gondolták köreinkben, hogy azok számára, akik nem értik ezeket a dalokat, unalmasnak és soknak fogják tartani. Nem így lett hála Istennek! A cigányság örömmel hallgatja a lemezen lévő dalokat, mivel egy utazás is a múltban amellett, hogy így meg lettek örökítve felvételen is ezek a dalok. A szakmai hallgatóság pedig a World Music Charts Europe top 20-as listájának negyedik helyére szavazta az albumot.

Lakatos Mónika: Cigány Hangok – fotó: Farkas András

– Ezúttal ritmikusabb, közismertebb énekek szerepelnek a koncert programjában. Mesélnétek arról, hogy a közösség életében hogyan csendülnek fel ezek a dallamok?

– LM: Összejövetelek alkalmával hangulattól függően elővesszük ezeket a dalokat, de akár nosztalgiázásból is. Vannak olyan dalok, amelyek ugyan ritmikusak, mégsem táncra vannak, hanem a közös éneklésre. Ezek a dalok ma már úgy vannak megszólaltatva színpadon, hogy táncolhatóak is, de aki közelebbről ismeri a műfajt vagy a dalokat, az tudja, hogy melyek azok a bizonyos dalok. Az összegyűlt társaságban vannak, akik énekben, táncban vagy éppen szájbőgőzésben erősebbek, de vannak, akik a ritmushangszereket veszik kézbe, akár egy fazékfedőt és egy fakanalat.

– A Romengóban és Lakatos Mónika önálló lemezén is férjed, Rostás Mazsi kisér gitáron. Mennyiben lesz ez másként az énekhangot középpontba állító produkcióban?

– LM: Ahogy a Romanimo, a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok is Mazsi ötlete volt. Ő nem csak az életben, hanem a zenében is a társam. Nélküle félembernek érezném magam, így nem kérdés, hogy közösen valósítjuk meg mindazokat a zenei ötleteket, amik még hátra vannak. Mazsi nélkül nem működnének ezek a projektek, mivel mindennek ő a motorja, amellett, hogy a férjem, zeneileg is ő adja a legnagyobb biztonságot és elismerést nekem.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X