A férfi evett, ivott majd elaludt a mezőn. Éjfélkor azonban felriadt és meglepődve látta, hogy egy ismeretlen nő kuporog a lábánál.
–„Ki vagy te?” / –„Rut vagyok.” A frappáns jelenet egy vígjáték kezdőkockája is lehetne, azonban nem az. A férfi nem más, mint a bibliai földbirtokos Boáz, akinek lábához a moábita királylány (Rut Rábbá 2:9), Rut feküdt le. Az ötlet nem a lánytól, hanem anyósától, Noémitól eredt, aki sógorházasság révén próbálta újból férjhez adni a gyermektelenül maradt fiatal özvegyet.
A levirátus törvénye szerint ugyanis az elhunyt férj gyermektelen özvegyét a közeli férfi rokonnak kell feleségül vennie, hogy továbbvigye az egyenes ági leszármazást. Rut ezért azt kérte a férfitól, hogy takarja be őt köpenyével, vegye őt feleségül (3:9).
A héber változatban szereplő kanaf (כנף) szó kapcsolódhat ahhoz az elterjedt zsidó esküvői szokáshoz, amely részeként a pár a szertartás alatt imasálba burkolózik.[i] A különös epizód több illuminált Bibliában is előfordul, így például a milánói Biblioteca Ambrosiana gyűjteményében őrzött XIII. századi héber, valamint az oxfordi Walter Art Múzeumban és a párizsi Bibliothèque de l’Arsenalban található latin példányokban is.
Rut könyve azért aktuális, mert a múlt hétvégén olvasták fel a zsinagógában a róla elnevezett tekercset. Pünkösd idén egybeesett sávuottal, a Szinaj hegyi törvényadás zsidó emléknapjával. A zarándokünnep héber elnevezése (Hetek) utal a peszáchtól sávuotig tartó hét hetes ómerszámlálásra. Mivel a zsengék napjának és aratási ünnepnek is tartják, ekkor a zsinagógák virágba borulnak.
Ugyan Európában tavasszal még nem aratnak, a jeruzsálemi szentély fennállása idejében ekkor mutatták be az új terményekből készült áldozatot. Érdekes, hogy egy XIV. századi áskenáz máchzórban összeér a kettő, az aratási jelenet egy hatalmas virágba borult növény alatt játszódik. Az ünnepi imakönyv héber szövegét zsidó szófér (írnok) írta, a miniatúrákat keresztény mesterek készítették.[ii] A könyvben szereplő többi női alakhoz hasonlóan Rutnak állatfeje van és meglepő módon fehér kesztyűben dolgozik.
A kesztyű a midrás szerint (Ruth Zuta 2:3) jelezheti a nő királyi származását (Rut Rábbá 2:9), ugyanakkor utalhat rendkívüli szemérmességére is, hiszen nem tartotta illendőnek, hogy egy ujja is kilátszódjon munka közben. Olyannyira cniesz volt, hogy a többi arató nőtől eltérően nem hajolt le a földre a kalászért, hanem inkább leült, és úgy szedte fel (Ruth Zuta 2:3). Arisztokrata voltát a XVI. és XVII. században elsősorban holland festők hangsúlyozták ki, gazdagon díszített ruhák és ékszerek segítségével, gondoljunk például Jan van Scorelnek tulajdonított (1530/1540 körül) műre.
Az elbeszélés azért is kapcsolódik ehhez az ünnephez, mert aratáskor zajlódik. Nicolas Poussin (1660 körül) évszakokat bibliai jelenetekkel kombináló sorozatának részeként festette meg a jelenetet, Jean-François Millet (1850 körül) pedig Chailly termékeny vidékét örökítette meg, a szereplőket pedig kortárs francia földművesek ruháiba bújtatta. Ezeken a képeken a hangsúly az apró alakokról a sárgálló kalászokra és a zöldellő tájra helyeződik át. Mennyivel másképpen nyúlt a témához a Milánóban alkotó romantikus festő, Francesco Hayez! Az istenfélő nő sok más bibliai hősnőhöz hasonlóan, egzotikus keleti odaliszkká formálódott ecsetje alatt. A karjában tartott búzaköteg attribútummá válik, amely legalizálja az erotikus női test megjelenítését.
Rut története ugyanakkor a bevándorló története is, aki hazájával együtt nem csak szívet, de vallást is cserélt. Arisztokratikus múltját és családját hátrahagyva idegenként kell érvényesülnie Betlehemben, elhunyt férje szülőföldjén. A beilleszkedés és az asszimilálódás olyan sikeres volt, hogy a hagyomány a róla elnevezett könyv 4:17 verse alapján őt tartja Dávid király dédanyjának. Michelangelo is ebben a minőségében jelenítette meg vatikáni freskóján, ölében a bepólyázott csecsemővel, Obeddel.
[i] In the Days of the Barley Harvest: The Iconography of Ruth Author(s): Sarit Shalev-Eyni Source: Artibus et Historiae, Vol. 26, No. 51 (2005), p.43
[ii] In the Days of the Barley Harvest: The Iconography of Ruth Author(s): Sarit Shalev-Eyni Source: Artibus et Historiae, Vol. 26, No. 51 (2005), p.38