A weimari Goethe-Schiller Archívum egy kultúrpolitikai jelentőséggel bíró Liszt-levelet szerzett meg, amelyben a zeneszerző a nagyhercegnek a weimari opera megújításáról értekezik.
A levél címzettje Carl Alexander nagyherceg, akivel mintegy 600 levelet váltott zenéről, irodalomról és képzőművészetekről az 1845 és 1886 között színházi karmesterként és udvari zenetanárként is működő Liszt.
A négyoldalas, francia nyelvű, 1860. december 29-i keltezésű levélben a színház és az opera weimari helyzetéről esik szó.
Ekkoriban kezdeményezték egy berlini társaság felállítását, amelyenek célja az opera felemelése volt, és egy erről szóló hirdetést küldött el a nagyherceg Lisztnek a weimari színházat igazgató Franz von Dingelstedt kommentárjaival. Sajnos, sem az újságcikk, sem Dingelstedt véleménye nem ismert, de a frissen megvásárolt levélben erre reagál Liszt.
Szkeptikusan ír a berlini kezdeményezésről, amely szerint addig be nem mutatott operákat vinnének közönség elé amolyan próbaelőadásként, a nézőknek az évi két talléros tagsági díj ellenében ingyenes belépéssel. Szerinte nincs meg a társaságnak sem az intellektuális, sem az anyagi háttér ahhoz, hogy a vállalkozás sikeres legyen. Egyrészt támogatja von Dingelstedt megjegyzéseit, ami az operákból hiányzó újdonságot és drámát illetik, hozzátéve, hogy ellenzi a német színházak merkantilista empirizmusát és művészetet illető önkényességét, másrészt saját ötleteit is megosztja arról, hogyan kell fejleszteni az operát, mik azok az utak, amerre elindulhat – akár olasz és francia operák bemutatása is felmerülhet -, és milyen zenei előrelépések szükségesek a dicső múlt iránt elkötelezett Weimarban, hogy a hercegség „nemes elsősége” megmaradjon.
A levélben szó esik az első német nemzeti zenei társaság (Allgemeine Deutsche Musikverein) megalapításáról is. Liszt mellékel egy újságcikket, amelyet a Neuen Zeitschrift für Musik számára írt, remélve, hogy a nagyherceg az ügy mellé áll. Carl Alexander támogatásáról levél vagy írásos feljegyzés nem ismert, de az egyesület támogatója lett.
(Via NMZ, Klassik Stiftung)
