Ahol a Klapka-induló született

Egressy Béni

Modern lakónegyedben, a 64-es úton, mely a városon belül Rákóczi nevét viseli, a Tó (Jazerná) utca sarkánál áll az Ister áruház. Tó utca felőli oldalán 2001-ben, Egressy Béni halálának százötvenedik évfordulóján a rendszerváltás után újjáalakult Jókai Közművelődési Egyesület kétnyelvű emléktáblát helyezett el.

Magyar felirata a következő:

EZEN TÓ UTCÁBAN SZEREZTE
1849-BEN A KLAPKA–INDULÓT
EGRESSY BÉNI

Az 1849-es történelmi napokban Egressy Béni — főhadnagyi rangban — katonakarmester volt Komáromban, s ezen a környéken, a Tó utca akkor 1303-as számot viselő házában volt a szállása. Ezt az adatot Szinnyei József naplójegyzetei őrizték meg az utókornak. Unokaöccse, Egressy Ákos (Gábor bátyjának, a nagy színésznek fia) jóvoltából azt is tudjuk, hogy a Klapka–indulót itt, szállásán komponálta – vagy legalább is másolta, tisztázta. A fiatalember akkor hadnagyként szolgált a honvédseregben, s 1849. július 2-án a következőket jegyezte fel:

A véletlen összehozott Béni bátyámmal, ki mint főhadnagy egy ház udvarán tanyázott századával. … lábsebe miatt még mindig szenvedőn, bepólyázott lábbal feküdt egy zsup szalmán az udvaron s odaérkezésemkor éppen a »Klapka-induló« hangjegyeit másolta…

Komáromban a II. hadtest tüzéreinek tisztikara határozta el katonazenekar felállítását, s március 1-jén a Komáromi Értesítőben tették közzé az erre vonatkozó felhívást. Ennek a zenekarnak irányítása volt Egressy Béni főhadnagy elsődleges feladata, aki a kápolnai csatában megsebesülve, még csak félig gyógyultan, rossz lábbal jelentkezett Komáromban szolgálatra. Ismerős volt számára a város, hiszen vándorszínész korában többször járt itt, felesége, Kőnig Róza ide valósi lány volt. Amilyen sokoldalú tevékenységet fejtett ki a pesti Nemzeti Színházban, ugyanazt folytatta Komáromban is. Részt vett a Komáromi Értesítő tartalommal való megtöltésében, több verse is megjelent benne (Fut a német, Túlnagylelkűség), augusztus elején a főszerkesztő távollétében néhány napig szerkesztette is azt és vezette a katonazenekart. Legnagyobb jelentőségű tette a Klapka–induló megkomponálása volt, melynek történelmi, saját korán túlmutató szerepét a kiváló komáromi helytörténész, Szénássy Zoltán így fogalmazta meg:

Ezen induló a maga idejében a hódolat kifejezője volt a vezér iránt, és lelkesedésre serkentő a honvédszívben. Történelmi küldetését azonban 100–150 évvel később érte el, amikor a kisebbségbe szakadt Komárom városának a vigaszt és a reményt jelenti. …  a maga idejében harci értéke volt, történelmi hitvallását most tölti be.

Egressy eredetileg zongorára írta az indulót, s a szintén Komáromban katonakarmesterként működő Doppler Ferenc hangszerelte meg fúvószenekarra. További történetéhez tartozik, hogy 1861-ben dallamára Thaly Kálmán szöveget írt Fel, fel, vitézek a csatára… kezdettel.

De térjünk vissza 1849-be.

A Komáromi Lapok augusztus 25-én adott hírt az indulóról:

„Egresi Béni barátunk, a 2-ik hadtest pompás zenekarának főnöke, kit mint zene–szerzőt, nem csak Komárom, de a haza is jobban ismer, semhogy többet kellene róla ismerni, legújabban egy indulót szerzett, melyet Klapka tábornoknak lesz ajánlandó.

Ezen indulót alig néhányszor hallá még eddig a komáromi közönség, máris megkedvellé, s csak értékéből vonnánk le, ha prózai szavakkal költőiségét akarnók kiemelni.

Legyen elég annyit mondani, hogy ezen induló díszére válik mesterének, mestere pedig megérdemli, hogy a zenészet jelenkori óriásának, Liszt Ferencnek barátságát bírja.”

Az induló 1849. augusztus 4-én hangzott fel először szerzője vezényletével nyilvánosan a ma Klapka György nevét viselő komáromi fő téren egy katonai parádén, amelyen az ácsi csatában aratott győzelmet ünnepelték.

Ezt a történelmivé vált dallamot játszotta a zenekar 1849. október 3-án, a gyászos kapituláció napján is. Amint köztudott, a fegyverletételi szerződés alapján minden komáromi várvédő menlevelet kapott, így kerülhették el sok ezren a vérpadot, a börtönt, a vádemelést. Ilyen menlevelet kapott Egressy Béni is, így bántatlanul térhetett vissza Pest színházi életébe. Még befejezte Erkel Ferenc számára a Bánk bán librettóját, de sebesülése és tüdőbaja együttesen korai halálához vezetett.

1998 karácsony estéje óta azon a téren, ahol először felhangzott, a komáromi városháza tornyában naponta kétszer, délelőtt 10 és délután 4 órakor felcsendül a Klapka–induló főtémája:

Források:

Szénássy Zoltán: A komáromi induló hőse. Komárno, KT Kiadó, 2001

Bérczessy B. Gyula: Tollal, lanttal, fegyverrel. Egressy Béni élete és munkássága. Bp. szerző, 1987