Július 21-ét, a belga nemzeti ünnepet követő naptól szeptember elejéig idén is látogatható Brüsszel központjában a királyi palota. Céljuk ezzel megmutatni a nagyközönség számára, hogy a mindenkori belga király hivatali rezidenciája „távolról sem egy rideg hely, hanem egy élettel teli helyszín, ahol a nagybetűs Történelem íródik”.
A brüsszeli királyi palota a Grand Place-tól rövid sétányira található a múzeumi negyed szélén (Mont des Arts), a Brüsszel Park szomszédságában (Parc de Bruxelles). A Palota-látogatás alkalmával az érdeklődők végigsétálhatnak a reprezentatív termeken, ahol az épp szabadságát töltő Fülöp belga király az év nagy részében a hivatalos ügyeit intézi és fogadja a politikai és társadalmi szervezetek képviselőit és a magas rangú külföldi vendégeket (államfőket, nagyköveteket).
A palota otthont ad a belga uralkodó hivatalának, a király kabinetjének, az országos főméltóságok adminisztrációjának, a protokoll szolgálatnak és a királyi gárdának is. Itt működik a királyné, Mathilde kabinetje és a királyi család több tagjának az irodája. Termei egész évben ünnepségek, találkozók, fogadások, koncertek, vacsorák színhelyéül szolgálnak.
A királyi palota az egykori brabanti hercegek kastélyának helyén áll, ami 1731-ben tűzvész áldozata lett (Coudenberg). A jelenlegi épület alapjait 1820-ban rakták le a holland fennhatóság idején, Vilmos király uralkodása alatt. Az ország 1830-as függetlenné válása után II. Leopold 1904-ben jelentős módosításokat hajtatott végre az épületen Alphonse Balat építész tervei alapján, XVI. Lajos stílusban. A látogatás alkalmával megtekinthető többek között a főlépcső, a nagy alőcsarnok, az empire terem, a kis és a nagy fehér szalon, a trónterem, az üvegterem és a nagy galéria.
A termekben a látogatók korabeli fényképek és filmfelvételek segítségével idézhetik fel a Palotában zajlott nevezetes és kevéssé ismert eseményeket. Film mutatja például Baudouin király 1960. évi és II. Albert 1959-es esküvőjét, előbbinek a 1993-ban bekövetkezett halálakor zajlott eseményeket, utóbbinak a 2013-as trónról való lemondását fia javára. Számtalan fotó látható a királyi család tagjairól és a palotában fogadott vendégeikről a különböző időszakokban. Az egyik legérdekesebb képsorozat az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmával rendezett udvari bált mutatja, amin mintegy 4500 vendég vett részt. Megtekinthető a király dolgozószobája is őfelsége íróasztalával, amit a neves belga art nouveau designer-építész, Henry van de Velde tervezett.
Néhány további érdekesség, a teljesség igénye nélkül:
Empire terem (La Salle Empire)
A 18. század végén, az osztrák fennhatóság időszakában bálteremként funkcionált. Napjainkban itt nyújtják át megbízó levelüket a királynak a Belgiumba akkreditált nagykövetek.
Trónterem (Salle du Trone)
Fehér és arany díszítését és csillárjait a párizsi Tuileriák palotája inspirálta (ami 1871-ben a párizsi kommün idején leégett). Udvari bálok, királyi esküvők, trónról való lemondások helyszínéül szolgált. A király itt adja át a legfontosabb állami kitüntetéseket és itt rendezik az államfői látogatások alkalmával a nagy vacsorákat is.
Tükörterem (La Salle des Glaces)
II. Leopold idejében épült, aki a terem tematikáját Belgium egykori gyarmatának, Kongónak szerette volna szentelni. A munkát végül I. Albert fejezte be, aki afrikai allegorikus jelenetek helyett tükröket illesztetett a falakra.
A plafont és az egyik csillárt 2002 óta Jan Fabre belga képzőművész másfél millió szkarabeusz-fedőszárnyból készült alkotása díszíti. A palotalátogatás idejére a terem az utóbbi tíz évben tudományos kiállításnak ad otthont.
A belga királyi család lakóhelye a Brüsszel külvárosában található laeken-i kastély (Château de Laeken), ennek üvegházai szintén látogathatók a tavaszi időszakban: laeken-i üvegházak (Serres Royales de Laeken).
A királyi palota 2018-ban szeptember 2-ig, hétfő kivételével naponta 10.30 és 16.30 között tart nyitva.
A termekben a feliratok francia, flamand és angol nyelven olvashatók. A belépés ingyenes.
További információ ide kattintva található.
