Egy művészeti alkotás gyakorlati célt is szolgálhat, ahogy a tudomány is okozhat esztétikai élményt. Ezt az üzenetet képviseli az Ars Electronica Center, miközben bizonyítja, hogy a jövőt nem elég várnunk – magunknak kell megteremtenünk.
Az Ars Electronicában az „interaktív” szó nem csak egy hangzatos reklámszlogen; az intézet valóban arra törekszik, hogy érzékletes élményt nyújtson a látogatóknak. Ennek eredményeképp a múzeum sivár kiállítótermek halmaza helyett egy tudományos játszótér érzetét kelti. Nem véletlenül árulnak 24 órás belépőjegyeket, a tárlatok szinte befogadhatatlan mennyiségű ingert zúdítanak ránk. Így hát a nap végén mindenki egy sajátos Ars Electronica-képpel távozik, de bármelyik részlet is ragad meg bennünk, az alapját a technológia, a művészet és a társadalom összefonódása fogja alkotni.
A múzeum azt hirdeti, hogy egyes tárgyak vagy épp tudományos módszerek úgy szolgálhatják az emberiség javát, hogy közben művészi értékükből sem veszítenek. A 3D nyomtatás például forradalmasítja a környezetbarát ipart, a virtuális valóság pedig a szórakozáson túl oktatásra vagy épp szociális érzékenyítésre is használható. És ki gondolta volna, hogy a mezőgazdasági műholdképek vagy épp az intézményben működő laborok nővényklónozási kísérletei olyan eredményeket szülnek, melyek az avatatlan szem számára
sokkal inkább tűnnek műalkotásnak, mint némelyik kortárs festő munkái?
Az Ars Electronica legnagyobb szenzációja a Deep Space 8K nevet viselő projektorterem, ahol egy 16-szor 9 méteres falfelületre és a padlóra vetítenek; időnként lézeres követést, illetve 3D-s technikát is használnak.
A lehetőségek tárháza pedig szinte végtelen: sétálhatunk a világ legdrágább perzsa szőnyegén, utazhatunk a galaxisok között, láthatunk napkitöréseket vagy épp az emberi test rejtett részeit, de a médiaművészet eszközévé is vállhat a „vászon”, ami egészen emlékezetes érzéktársításokhoz vezet.
Különös belegondolni, hogy ez a nagyszabású intézmény eredetileg egy fesztiválként indult, csak évek során vált múzeummá, illetve oktatási és kutatóintézetté. A tematikus programot azóta is minden ősszel megtartják – idén szeptember 6-10. között lesz, középpontjában pedig a „Hiba” áll majd. A jelszó: „Ein Error muss kein Fehler sein, er kann eine Chance sein.” Vagyis attól, hogy valami nem a tervek szerint alakul, még nem kell, hogy kudarcként fogjuk fel, hiszen számos felfedezést eredményeztek már véletlenek és félresikerült kísérletek. Ezt a témakört fogja körül járni a fesztivál, kiállításokon és beszélgetéseken keresztül, új szintre emelve az összművészeti élmény fogalmát.
