Érdi Tamás a Klassz a pARTon! Fesztivál házigazdájaként számos feladatot ellát: a szervezési feladatok és a közönséggel való elengedhetetlenül fontos kapcsolatteremtés mellett ő maga is több alkalommal lép fel a fesztivál keretein belül. Mindeközben számos fontos eseményre készül, amelyek a közeli jövőben várnak rá. A Klassz a pARTon! idén is sikeresen zajlik – a fesztivál népszerűségének titkáról, az eddigi legemlékezetesebb pillanatokról és jövőbeli terveiről kérdeztük a zongoraművészt.
– Az idei Klassz a pARTon! még tart – eddig mi volt a legemlékezetesebb pillanat és mi az, amit különösen vár a fesztivál fennmaradó programjai közül?
– Nagyon sok szép pillanatot említhetnék, nehéz választani. Remek együttmuzsikálások jutnak eszembe, mivel nagyon szeretek kamarázni. A lengyel Lutosławski Quartettel először játszottam együtt a Vaszary Villa kertjében, egy csodálatos nyári estén – bár nehezen versengtünk a zajokkal, mert Balatonfüred olyan népszerűségnek örvend, hogy lassan sétálni sem lehet az utcán a sok embertől, és a zajok is egyre ijesztőbbek. De a közönség hűségesen velünk maradt minden este.
Néha úgy érzem, a Balaton közepén kellene muzsikálni, ott talán csend van.
Nagy tervekkel búcsúztunk lengyel barátaimtól. Ritkán érzi az ember már az első próba után, hogy pont olyan, mintha évek óta együtt muzsikálnánk.
Amikor tavaly kiválasztottam Beethoven szonátái közül a Vihart, nem gondoltam, hogy ennyire aktuális lesz, és hogy ilyen váratlan viharokkal fenyeget bennünket ez a nyár. Már villámlott a túlsó parton, amikor elkezdtem zongorázni Almádiban, közvetlenül a víz mellett. A szó szoros értelemben idevarázsoltam a Siófokról érkező égdörgést. De nemcsak én, hanem a közönség is bátor volt – talán ezen a koncerten vettek körül a legtöbben. Néhány ráadás után, épp, amikor elhelyezték a Steinway zongorát az autóban, eleredt az eső. Szép, izgalmas este volt. Örülök, hogy nem menekültünk el a megidézett vihar elől.
A látássérült fiatalok javára koncertezik Érdi Tamás a Zeneakadémián
A szeptember 18-i zeneakadémiai koncertet nagyon várom a fennmaradó programok közül, amit sorstársaimért a vakok „Szól a szív …” Alapítványával közösen rendezünk. Ez az esemény különösen kedves nekem, mivel már gyerekkoromban koncerteztünk tizenéves művészjelölt barátaimmal, és felsorolhatatlan, hogy hány városban gyűjtöttünk a Vakok Iskolájának uszodájáért. Még Amerikát is megjártuk, s végül nagy adománnyal hazatérve mi is hozzájárultunk az uszoda létrejöttéhez, ami még most is működik. Az alapítványnak ma már én is tagja vagyok, aminek nevét édesanyám találta ki, aki József Attila verseinek szerelmese. Az alapítvány 30. születésnapját a Klassz a pARTon! és a Kulturális Örökség Európai Éve jóvoltából francia vendégművészekkel, a Hermés Quartettel ünnepeljük, akiket Alfréd Brendel tett híressé.
– A Kulturális Örökség Európai Éve zenei nagyköveteként képviseli hazánkat. Mit jelent ez önnek és milyen pluszt ad a fesztiválnak?
– Nagy öröm volt számomra, hogy Bartók zongoráján én nyitottam meg az Évet a Tudományos Akadémia dísztermében. Akkor még nem is gondoltam, hogy rövidesen az Év Nagyköveteként vihetjük ki a fesztivált az országból. Pozsonyban a Bruno Walter Szimfonikus Zenekarral zongoráztam, szeptember végén pedig Rijekában zárom a Klassz a pARTon! Fesztivált, s egyben megnyitom a Rijekai Magyar Napokat, köszöntve a közelgő, 2020-as eseményt, amikor Rijeka lesz Európa Kulturális Fővárosa. Terveink szerint folytatjuk a nyári fesztiválokkal való kapcsolatkeresést a Kulturális Örökség Európai Évének szellemében.
– Kik azok a zeneóriások, akik munkásságukkal és művészetükkel ösztönözték egy ilyen nagyszabású fesztiválsorozat létrehozására?
– Valóban zeneóriások ezek a példák, hiszen a híres Chopin Fesztivált irigyeltem meg először Varsóban, ahova már többször meghívtak. A Bartók-évben adott koncertemen Bartók Allegro Barbaroját is eljátszhattam ráadásként, ami lengyel közönség előtt nagy ajándék volt számomra, hiszen itt egyébként szinte csak Chopin műveit játsszák.
Édesanyámmal csak sóhajtoztunk és arra gondoltunk, hogy a mi óriásaink, Liszt és Bartók is megérdemelne ekkora szeretetet. Irigykedtünk, amikor a legnagyobb melegben több ezer ember gyűlt a Chopin-szobor köré és áhítattal hallgatta a nagy mester műveit egy szál zongorán előadva.
– A legkisebbek milyen meghatározó zenei élményekkel gazdagodnak a Klassz a pARTon! révén?
– A Fesztiválnak a klasszikus zene népszerűsítésén túl van egy fontos célja: hogy a gyerekek figyelmét játékosan felhívjuk az értékre. Nagyszerű helyszíneket találtunk erre a Balatonnál. A vízparti strandokat, játszótereket vették célba kollégáink, s a gyerekek tömegével gyűlnek hangszersimogató programjainkra, boldogan ugrálnak, táncolnak, verset tanulnak Cimboráinkkal, Korhecz Imolával és zenész barátaival, és ámulattal hallgatják a homokozó mellé helyezett pianínón a sikeres Görög lányokat és Győző bácsi meséit (Lukácsházi Győző).
Mindig nagy szerepet kapnak a fúvósok is: az Ewald Rézfúvósok és a Brass and the Five rendszeres fellépőink, akik egészen biztos velünk lesznek a következő nyáron is.
A jövő koncertkedvelő közönségét keressük a strandokon, mert akik a Varázsfuvola szereplőivé válnak – Gulyás Dénes remek ötlete által – híres operaénekeseink társaságában, azoknak nem lesz idegen később az opera sem – Mozart valóban elvarázsolja őket.
Azt tervezzük, hogy jövőre a Klassz a pARTon!-nak lesz egy több napon át tartó, kifejezetten gyerekeknek és a fiataloknak szóló sorozata Füred, Almádi, Tihany és Gyenesdiás strandjain.
– Mit szeretnének még kihozni a fesztiválból az elkövetkezendő években?
– Azt hiszem, sikeresen bebizonyítottuk az elmúlt négy év során, hogy csakis a legszínvonalasabb művekkel és művészekkel vagyunk jelen a Klassz a pARTon! programjain. A klassz szó pedig nemcsak a klasszikus zenét jelképezi, hanem
valóban klassz dolog szeretni ezt a zenét!
– Mint a Fesztivál házigazdája, nemcsak a koncertek alkalmával, de a publikum köszöntése során is szoros kapcsolatba került a résztvevőkkel. Mit szeretne elsősorban átadni a Fesztivál közönségének?
– Ebben az értékvesztett világban, a bóvli és a celebek virágkorában művészbarátaimmal kötelességünknek érezzük felhívni a figyelmet az igazi értékekre, arra, hogy Kodály és Bartók országában élünk. Nem véletlenül rejtettük el még a pARTon szóban is a művészet értelmét a latin art szóval megidézve. Ezt szeretnénk folytatni a jövőben is, és folyamatosan bővülő közönségünk érdeklődése és szeretete csak megerősít minket ebben a tervünkben.
– Az eddigi 56 koncert után biztosan örül, ha pihenhet, vagy maradt még másra is energiája?
– Feleségemmel, Rékával töltött kis pihenés után máris újult erővel folytatom a koncertezést, de valóban, augusztus elejére egy kicsit elfáradtam, ez azonban jóleső fáradtság volt. Leányfalun, a Református templomban lesz a Beethoven szonáták egyik főpróbája, melyek közül néhányat október végén rögzíteni fogunk a Hungarotonnál.
De ezt megelőzően is még számtalan eseményben vár rám. Szeptember végén Szegeden, a Szegedi Szimfonikus Zenekarral és Miklósa Erikával ugyancsak ünnepelni fogunk a Korábban érkeztem Alapítvány évfordulóján.
Októberben, a Vakok világnapján két koncertem is lesz, majd ezután, az Őriszentpéteren tartott újabb próbakoncert után néhány nappal következhet az említett felvétel Beethoven korai szonátáiból. Végül, december elején a Festetics Palotában egy Jakobi koncerttel zárom az évet.
Októberben a Corvina kiadásában jelenik meg Édesanyám, Érdi Márta A madarak Chopint énekelnek című könyve, amelyben elmeséli az én történetemet. Remélem, szeretni fogják az olvasók!
– A jövő év programjait is tervezik már?
– Év elején szükségem lesz egy kis pihenésre, mert nagyon nehéz fába vágtam a fejszét: Muszorgszkij Egy kiállítás képei és Schubert Pisztráng ötöse nem könnyű feladat – még egy látó számára sem. Ezenkívül jön áprilisban a BMC-ben megrendezésre kerülő koncertem az Óbudai Danubia Zenekarral, ahol Chopin e-moll zongoraversenye kerül színpadra, ami ugyan nem új darab, hiszen játszottam már Kocsis Zoltánnal, de rendesen le kell porolni. A hónapok sebesen rohannak egymás után, és még nem is gondolkoztam a Klassz a pARTon! 2019-es programján!