Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A látássérült fiatalok javára koncertezik Érdi Tamás a Zeneakadémián

A látássérült fiatalok javára koncertezik Érdi Tamás a Zeneakadémián

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Klassz a pARTon! fesztivál egy különleges hangverseny erejéig a Balatonról Budapestre teszi át székhelyét: a 30. születésnapját ünneplő „Szól a szív …” Alapítvány javára rendezendő koncerten a Zeneakadémia nagytermében Érdi Tamás és francia művész barátai, a Quatuor Hermès tagjai Beethoven, Brahms, Kodály és Schumann műveivel lépnek közönség elé.

- hirdetés -

Három évtizedes múltra visszatekinteni nehéz, felsorolhatatlanok az emlékek, fontos és érdekes eseménysorozat, és főleg segítőkész emberek névsora kívánkozik a múltidézésbe. Érdi Tamás zongoraművész, a Vakok Iskolájának egykori tanulója, majd később a „Szól a szív …” Alapítvány egyik megálmodója már tizenévesen együtt muzsikált barátaival sorstársaiért. Koncerteztek hazai városokban, jártak Bécsben, Erdélyben, Párizsban, sőt meghívást kaptak néhány amerikai városba is. Még az ENSZ-palotában is játszottak.

Támogatásuk nagyban hozzájárult, hogy felépülhetett az iskola uszodája, ami azóta is örömforrás az intézet gyerekeinek.

A szeptember 18-án 19.30-kor kezdődő koncerten a Zeneakadémia nagytermében Érdi Tamás francia muzsikus barátaival, a Quatuor Hermès tagjaival – Omer Bouchez, Elise Liu (hegedű), Yung-Hsin Chang (brácsa), Anthony Kondo (cselló) – az évforduló alkalmával azokhoz a segítőkész emberekhez SZÓL A SZÍV, akik évtizedek óta a legtöbbet tették a gyerekekért, és akik a mai napig életben tartják és működtetik az Alapítványt.

A koncerten elhangzik Beethoven 1802-ben írt 17. (d-moll) zongoraszonátája, az op. 31-es jegyzékszámmal ellátottak másodikja, a „Vihar”. Az elnevezés feltételezhetően Shakespeare darabjára utal, de nem Beethoventől származik. A viharszerű futamok ellenére békés darabról van szó. Ezt követően Brahms Három intermezzóját (op. 117) hallhatja a közönség. A művek 1892-ben keletkeztek, és ahogy Eduard Hanslick megjegyezte róluk, személyes és közvetlen hangnemű monológok, hangulatuk békés, álomszerű, elégikus. Az elsőhöz egy skót ballada két sora került mottóként, a második és a harmadik nem túl barátságos időjárású őszi képet jelenít meg a zene nyelvén.

„Talán nem véletlen, hogy mindmáig Marosszék őrzött meg legtöbbet a régi népi tánczenéből s hogy egy-egy darabnak más vidéken is »marosszéki« a neve” – írta Kodály a Marosszéki táncok elé. S bár Marosszéken gyűjtött dallam nem került bele a műbe, a benne hallható dallamok műfaji-tánctipológiai értelemben mégis „marosszékinek” számítanak. Az 1927-ben elkészült szóló zongora változat Arturo Toscanini motivációjára készült el, aki a Psalmus hungaricus 1928. októberi milánói bemutatója után új Kodály-művet akart repertoárra tűzni.

A koncertre jegyek itt vásárolhatók

Schumann Esz-dúr zongoraötöse (op. 44) 1842-ben keletkezett, és egy évvel később mutatták be a 19. századi kamaramuzsika egyik legfontosabb darabját, amely forradalmasította a hangszerelést és a zongoraötös műfajának karakterét. A zeneszerző feleségének Clarának dedikálta a művet, és eredetileg ő lépett volna pódiumra a magán-ősbemutatón. Betegsége ebben megakadályozta, így Mendelssohn lépett a helyébe. Mendelssohn a fellépés után néhány változtatást javasolt a komponistának. A nyilvános premieren 1843. január 8-án már ezekkel a módosításokkal játszotta Clasa Schumann az Esz-dúr zongoraötöst a lipcsei Gewandhausban.

Promóció

Mit keres a fizikus a múzeumban?

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X