A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál és a Trafó együttműködésében jön létre Az Ügy című rendhagyó produkció október 11-én. Első közös kísérleti munkája során Nagy Fruzsina jelmeztervező és Halas Dóra karnagy a Tabu kollekcióval (2016) világviszonylatban is egyedi összművészeti formára lelt.
A színház, a koncert, a divatbemutató világát egyesíti a catwalk koncertnek elnevezett műfaj. Most is ezt a koncepciót viszik tovább a Soharóza kórussal, Bartha Márk sound designerrel, valamint két új alkotótárssal, Fekete Ádám szövegíróval és Cuhorka Emese koreográfussal.
Az volt az álmom, hogy éneklő modellek mutassák be a jelmezeimet egy kifutó szerű színpadon
– mondja a kezdetekről Nagy Fruzsina. – Elmeséltem Dórinak, aki azt felelte, van egy kórusom, a Soharóza, csináljuk meg közösen. A Tabu kollekcióval rátaláltunk a kifejezési formára: éneklő modellek mutatnak be extrém ruhakölteményeket színpadon. Úgy érzem, kincsre leltünk, amiben mind a ketten ki tudunk teljesedni, és ami a közönség számára is élményt nyújt.”
Az Ügy koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletéből ered: egy népdalokból építkező etűdsorozatban mutat képet a magyar társadalomról, egy hivatal működése, az ügyintézések során kialakult élethelyzetekről.
„Azért esett a választásunk a Székelyfonóra – avat be a részletekbe Halas Dóra –, mert Berlinben megpályáztunk egy újító zenés színházi témát, amelynek egyetlen feltétele volt: egy múltbéli alkotáshoz vagy zenei tradícióhoz nyúljon vissza.
A catwalk műfajához illő dologban gondolkodtunk, amihez Kodály daljátéka megfelelőnek bizonyult epizódszerűségével, a népdalok láncolatából létrehozott dramaturgiával.
Ahogy a fonóban az asszonyok a helyi életről énekeltek, úgy Az Ügy jelenetei is a mai életünkbe engednek betekintést. A hivatal az a hely, ahol a mindenkit érintő hétköznapi gondokkal, frusztráló, idegtépő, humoros helyzetekkel szembesülünk. Minden jelenethez, bürokratikus témához olyan népdalokat kerestünk, amelyek tartalmilag asszociatív módon kapcsolódnak. Ezek a dalok sajátos kórus-átdolgozásban, népi hangszerek hangszíneiből építkező elektronikus alátámasztással hangzanak el, Fekete Ádám szövegíró pedig továbbkölti a szövegeket.”
A könnyűzene és a jazz utánozhatatlan előadói a CAFe Budapesten
„Olyan színházi hatásra törekszünk, ami a látványon, a szórakoztatáson túl elgondolkodtat – jegyzi meg Fruzsina. –A Tabu kollekció letisztult hangulatához, képi világához képest Az Ügy sokkal színesebb, lazább, kaotikusabb, játékosabb. Jó értelemben véve trash, kiemeli a mesélő ruhák jelentését, humorát. Anyaghasználatban is kreativitásra törekszem. A hivatalnokok tépőzáras ruháit például ponyvaszerű anyagra nyomtatjuk, ami hasonlít a régi csokis meg kekszes dobozok hátulján található papírból kivágott öltöztetőbabákra. A kismamák felfújható ruhákba öltöznek. Először a hasuk fújódik fel, egy népdalra esnek teherbe, a legvégén öt babakocsi veszi őket körül. A romlott termékek kollekciónál sztriptíz szerűen jelennek meg a különböző rétegek a szép, hívogató külsőtől az egyre romlottabb, elfolyó jelmezekig. A vadkár kollekciónál a fejdíszek jelenítik meg a vadakat, a kártevőket, és maga a ruha szimbolizálja a terményben tett károkat.”
Váltsa meg jegyét a koncertre ide kattintva!
A bürokrácia útvesztőjébe került ügyfelek egyszerre egyedi és általános eseteihez a személyes élményeiket is belekomponálják az alkotók. „Az indító jelenetben egy férfi jön a hivatalba rokkantsági igazolásért. Kiderül, hogy nem jogosult rá, közben a ruhája látványosan átváltozik – meséli Fruzsina. – Az ötlet onnan jön, hogy naponta látom parkolás közben, amint beáll egy óriási fekete dzsip mozgássérült igazolással a szélvédőn, és kipattan belőle egy squash ütős fiatalember.”
Az interjú nyomtatott formában a Budapest Finest’s magazinban olvasható angol nyelven.
A kóruszenével ötvözött mozgás, látvány, ének összekapcsolásával kísérletező, lelkes civilekből álló Soharóza kórus harmincegy tagja eleveníti meg a hivatali kálvária ügyintézőit és ügyfeleit a divatbemutatót idéző, kifutó alakú színpadon. Nagy Fruzsina és Halas Dóra a kölcsönös egymásra hatásban látják a közös munka örömét és sikerét. A catwalk kitalálói hosszú távra terveznek. Távlati elképzeléseik között szerepel a műfaj meghonosítása már létező társulatoknál, az oktatásban, a közösségi zeneszerzésben.
