Krems a Wachau kapuja, az egyik legszebb Duna-menti kisváros. Példásan rendben tartott óvárosában, egy ma is álló régi polgárházban született Liszt Ferenc édesanyja.
Leánykori neve Lager Mária Anna, férjhezmenetele után Liszt Anna, így emlegeti a szakirodalom is.
Apja, Mathias Lager helybeli pékmester hatvankét éves korában alapított családot. Ehhez képest tíz gyermeke született nála jó három és fél évtizeddel fiatalabb feleségétől, Franciska Romana Schuhmanntól, egy bajor órásmester lányától.
Közülük Anna kilencedikként látta meg a napvilágot, 1788. május 9-én. Apja már 73 éves volt! Mint második legkisebb gyerek, korán árvaságra jutott: nyolc és fél éves volt idős apja halálakor, fél évvel később anyját is elveszítette. Néhány évig szülővárosában rokonoknál élt, majd Bécsben szobalányként dolgozott, mert a szülőktől örökölt kis vagyon elfogyott, a kremsi házat el kellett adni. Később Nagymartonba (ma Mattersburg, Ausztria) költözött, Franz nevű bátyjához. Ott találkozott leendő férjével, Liszt Ádámmal, akinek apja, akiről korábbi két posztomban (Liszt György Ádám szülőházáról itt, a család életében zenei szempontból is fontos szerepet játszó templomról pedig itt) már sok mindent olvashattunk, a rajkai születésű Liszt György Ádám – eredetileg tanító – akkoriban az Esterházyak nagymartoni intézője volt. Ádám azért látogatta meg, hogy megpróbálja elsimítani apja egy zűrös ügyét, s közben ismerkedett meg leendő feleségével. A fiatalok 1811. január 11-én házasodtak össze. Liszt Ádám akkor már az Esterházyak doborjáni birtokán (ma Raiding, Ausztria) volt állásban, így ott kezdték közös életüket. Még abban az évben, október 22-én megszületett egyetlen gyermekük, Liszt Ferenc.
Kitűnő Liszt-monográfiájában Alan Walker úgy jellemezte Annát, mint akit nehéz gyermek- és ifjúkora nem tett tönkre; sőt megpróbáltatásai inkább megerősítették benne a takarékosság, becsületesség, nyíltság és egyszerű jószívűség erényeit – azokat a jótulajdonságokat, melyekért annyira tisztelte fia és szerette három unokája. Hamar megözvegyült, s fiát, annak korai karrierjének megindulása miatt viszonylag ritkán látta. A sors talán azzal kárpótolta, hogy később gyakorlatilag ő nevelte fel unokáit, Liszt három gyermekét: Blandine-t, Cosimát és Danielt. Két unokáját fiatal felnőtt korukban elveszítette, ugyanakkor jócskán megérhette fia világhírnevét. Feleségként és anyaként a kezdeti doborjáni évek után szinte egész életében Párizsban volt az otthona; utolsó idejében akkor már megözvegyült unoka-veje, Blandine férjének házában élt. Émile Ollivier, az ígéretes ügyvéd, akiből később politikusi pályára lépett, nagyon szerette a mamát. Az ő párizsi otthonában hunyt el 1866-ban, 77 éves korában.
Szülőházán Krems város Ének- és Zeneegylete 1924-ben helyezett el emléktáblát.
Források:
Békefi Ernő: Liszt Ferenc származása és családja. Bp. Zeneműkiadó, 1973
Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811-1847. Bp. Zeneműkiadó, 1986
http://www.musikinkrems.at/
https://literaturgefluester.wordpress.com/2014/10/24/vortrag-in-krems/
