„Együttműködésekben gondolkodunk” – bemutatjuk a PINCE csapatát

PINCE - forrás: facebook.com

A PINCE hatfős csapatában mindenki egyenrangúnak számít. Közösen hoznak döntéseket és missziójuknak tekintik, hogy a budapesti művészeti életet kiszélesítve, kiállítási lehetőséget biztosítsanak fiatal és feltörekvő alkotóknak. A kortárs képzőművészeti élet független, önszerveződő és fiatal képviselőivel beszélgettünk.

– Mi is tulajdonképpen a PINCE, mióta dolgoztok együtt?

– Mézes Tünde: A PINCE 2014-ben alakult. Elsődlegesen egy olyan közösségi tér megteremtése volt a célunk, ahol egymás között, nyitottan és szabadon, nagyjából kötöttségektől mentesen lehetett kiállításokat és eseményeket szervezni. Az azóta eltelt időszakban mind szerkezetileg, mind pedig a tagszámot illetően is sokat változtunk.  Visszatekintve, az első két év afféle kísérleti periódusnak fogható fel, amiben a működéssel kapcsolatos munkák, a fenntartási költségek, a tagok feladatainak tisztázása került a fókuszba.

Mivel a többségünk képzős, ezért jobban koncentráltunk erre a közegre, inkább innen választottunk együttműködőket és projekteket.

E két év tapasztalata egyre erőteljesebben rajzolta ki a PINCE jelenlegi profilját, a főleg helyspecifikus és a tér szerkezeti sajátosságaira reagáló műformák befogadását. Idén nyáron váltottunk egy nagyot és kiírtunk egy pályázatot, ami nagyon jól sikerült: sok kitűnő projektterv érkezett hozzánk. Minden évben próbáljuk kicsit túlteljesíteni az előzőt, leszűrni a tapasztalatokat és fenntartani a hely nonprofit, artist-run-space jellegét.

– Beszéljünk még egy kicsit a konkrét kiállítótérről.

– Magyari Zsuzsa: Maga a hely egyikünk apukájáé és arra gondoltunk, hogy ha már adódik egy ilyen lehetőségünk, akkor csináljunk is belőle valamit. Elsősorban nem egy kimondott kiállítóhely, hanem inkább egy közösségi tér létrehozása volt a célunk. Az elején nagyon jellemző volt, hogy a kiállítás maga háttérbe szorult és főleg a megnyitó után kialakuló közösségi atmoszféra adta a PINCE jelentőségét. Hangsúlyosabb volt, hogy a kiállítások megtekintése után a látogatók maradjanak velünk, hogy minél jobb hangulatot, minél közvetlenebb helyzeteket teremtsünk számukra. Közben tanultunk bele és jöttünk rá, mit is akarunk pontosan.

Bilak Krystyna és Biró Dávid kiállítása a PINCÉ-ben – forrás: facebook

– Mi a PINCE jelenlegi célja?

Pál Bella: Ahogy Zsuzsa is fogalmazott, elsősorban találkozóhelyként gondolunk a PINCÉre. Emiatt események köré kezdtük el szervezni a programjainkat, hogy ezzel is meg tudjuk adni a kiállítási lehetőséget egymásnak, hogy be tudjuk mutatni ki mit és milyen gondolkodásmód szerint képvisel.

Kiállítóteret szerezni, főleg egyetemistaként, nehezebb, tehát egy hiányzó elemet is próbáltunk betölteni a képzőművészeti életben.

Varga Ádám: Mostanában olyan művészek bemutatására fókuszálunk, akik viszonylag fiatalok, de mindenképpen feltörekvőnek számítanak. Azzal, hogy számukra biztosítunk kiállítási lehetőséget, próbálunk integrációs tevékenységet is végezni. Ma érzékelhető egyfajta üresjárat Magyarországon belül. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az egyetem elvégzését követően nehézkessé válik a művészeti tevékenység végzése, a megmutatkozási lehetőségek aránya is csökken, ezáltal nehezebbé válik a kortárs művészeti intézményrendszerbe való beilleszkedés.

A nonprofit szektor kevésbé erőteljes, szinte elenyésző a kereskedelmi oldallal szemben. Mi főleg a munkákra koncentrálunk, az egyes projektek megvalósításánál a kereskedelmi érték számunkra kevésbé lényeges szempont.

M. Zs.: Az alapításkor volt velünk egy kurátorlány is, aki hamar megismertette az elmélet-szakosokkal a PINCÉt. Emiatt már a második évünktől kezdve keresni kezdtek minket különböző projektekkel. Szintén a második évben tűnt fel, hogy egyre több olyan nonprofit hely indul Budapesten, amelyek nagyjából azonos céllal, de más profillal rendelkeznek. Létrejött például a MŰTŐ, a Hidegszoba, és fel is vettük egymással a kapcsolatot, hogy megismerjük egymást és akár közösen is tudjunk dolgozni.

A PINCE jelenlegi tagjai – forrás: facebook

– Milyen konkrét dolgokban terveztek együttműködni?

P. B.: Pár hónapja volt egy beszélgetés, amely során a többi nonprofit hely tagjaival ismertettük és megvitattuk azokat az intézményi sajátosságokat, amelyek a jelenlegi helyzetet jellemzik. Próbáltunk azzal kapcsolatban is ötletelni, hogy milyen szervezeti formák lehetségesek, valamint hogy mennyiben tudunk közösen gondolkodni a jövőben. Sokrétű és változatos válaszok merültek fel. Nagy kérdés volt, hogy azok a közegek, amelyek az egyes helyeken megjelennek, vajon mennyiben átcsoportosíthatók, milyen mértékben, milyen irányban bővíthetők. Mindannyian érezzük, hogy korlátozott a láthatóságunk, így aztán a kiállításra látogató emberek összekapcsolása nem lenne rossz fejlemény. Ezzel az összes nonprofit helyet össze lehetne fogni.

V. Á.: Én is egyetértek abban, hogy minden intézménynek megvan a saját közege, amik viszonylag nyitottak, de nehéz átfogni őket. Esetünkben ez azért fontos kérdés, mert nem vagyunk jegyzett, jogi státusszal rendelkező intézmény, ezért aztán inkább a közösségen alapuló helyzetekre koncentrálunk.

Nagyon jó lenne, ha ezek a helyek nem egy nagy intézményi integráció keretén belül tudnának tovább működni, hanem megtartva a függetlenségünket, egy olyan közösségi hálózatot hoznánk inkább létre, amely erőt képvisel a budapesti művészeti életben.

Ebből a szempontból a PINCÉnek kifejezetten fontos, hogy kapcsolatba lépjen olyan nonprofit intézményekkel, akik ugyanazt a tevékenységet folytatják, csak más profillal rendelkeznek. Ez nagy mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy ha a nonprofit szektorról van szó, akkor a jövőben mindenki egy meghatározott irányra gondoljon. Erre jó példa a Küszöb fesztivál, amely szintén közös szervezés keretében jött létre.

M. Zs.: Vagy említhetünk akár egy mostani külföldi projektet is. A V4 keretein belül márciusban megyünk kiállítani Pozsonyba, ők pedig áprilisban rendeznek tárlatot nálunk. Lényegében egy, a kiállítótér cseréjén alapuló projektről van szó, amelyen belül a mienkhez azonos működésű szerveződéseket ismerhetünk meg. Már régebben is volt, hogy külföldi művészeket állítottunk ki, de az főleg az egyetemen tanuló erasmusosokat érintette.

– M. T.: A V4 egy olyan lehetőség, ami külföldre is ki tudja terjeszteni a PINCE érdekszféráját. Ezzel talán utat nyithatunk abba az irányba is, hogy éves szinten legyenek majd külföldi, illetve külföldről behozott tárlataink.

Bilak Krystyna és Biró Dávid Making Sense című tárlatának megnyitója a PINCÉ-ben – forrás: facebook

– Milyen egyéb jövőbeli terveitek vannak még?

– V. Á.: Egyelőre a szeptemberben indított missziónkból leszűrt tapasztalatokat kell alaposan feldolgoznunk.

– M. Zs.: Sokan idén diplomázunk, így a saját tevékenységünket és a PINCÉvel kapcsolatos elképzeléseinket is össze kell tudnunk kapcsolni.

– P. B.: Van egy olyan elképzelés is, hogy intézményesült formában folytatjuk tovább a tevékenységünket. Erre jelenleg a legmegfelelőbb az egyesületi státusz, hiszen így különböző pályázatokon is részt vehetnénk, amelyeknek köszönhetően jelentős mértékben megváltozna a PINCE költségvetése. Mivel jelenleg tagsági díjból finanszírozzuk az egészet, fontos hogy kibővítsük az anyagi kereteket is.

– Milyen kiállításokat láthatunk nálatok a közeljövőben?

– M. Zs.: Februárban indulnak a kiállítási programjaink. Előreláthatólag Kádár Emese, a Sekrestye, Kazsik Marcell, Marianne e, Pólya Zsombor és Ádám Anna állít ki idén nálunk.