Szerző: Farkas Laura

Lázár Kristóf képzőművésszel beszélgettünk, a min dolgozik, hogyan él jelenleg és milyen gondolatok foglalkoztatják kérdések mentén. – Tavaly diplomáztál, mesélnél a diplomamunkádról, illetve az ahhoz vezető előzményekről? – A Képzőművészeti Egyetemen klasszikusabb mondhatni akadémista jellegű művészeti oktatás zajlott, melyben számomra meghatározó volt, hogy a műtárgyak nem feltétlenül a külvilágra, hanem egymásra reagálnak. Alkotási metódusomban a gyűjtés legalább annyira meghatározó volt, mint a tényleges képalkotás. A művészettörténeti hivatkozások mellett olyan elemekből merítettem melyekről úgy véltem, hogy a műtárgyakhoz hasonlóan valamilyen szinten kívül állnak az idő megszokott folyamán és egymásra rakódva kollázsszerűen hevernek. A természettudományi múzeumokban tett látogatásaim során észrevettem, mennyire hasonló…

Nyári Flóra szobrász a pécsi és a budapesti művészeti élet különbségei mellett mesél arról, hogyan merített ihletet a kátránypapírból és a macskákból, de szóba került a szobrok esetében a felesleg szerepe is. – Hogyan írnád le a munkáid? Régóta foglalkoztat a figuratív és nonfiguratív közötti vékony határ. Legtöbbször valamilyen természeti formából indulok ki, amit igyekszem minél tömörebben, minél kevesebb formával megfogalmazni, annyira leegyszerűsítve, hogy még éppen felismerhető maradjon a kiindulópont. Ehhez a szűkszavú megfogalmazáshoz részben a kő és a fa megmunkálásának alapvető tulajdonságai vezettek el. A szobrászatban vannak additív, hozzáadó és reduktív, elvevő technikák, amelyek merőben eltérő gondolkodásmódot igényelnek. Számomra…

Nagy Marcell debreceni származású képzőművész alkotásait a megérzés spontaneitása uralja. A színtérre tiszta, erőteljes munkáival berobbanó művésszel hitvallásáról, érdeklődési köréről, terveiről beszélgettünk. – Hogy írnád le munkásságod? – Belső tájak, terek megtöltése mindenféle impresszióval, tudatalattim archetipikus kivetüléseivel és gesztusokkal – mindezt több egymást követő, spontán részfolyamatban, flow-élményben. Maga a munkafolyamat lehet igazán gyors is, de ezt mindenképp megelőzi egy csendes és lassú szemlélődés, amikor beérik, aminek be kell, majd ezt adja ki magából a lényem. Vannak nagyon absztrakt vonatkozások és részletek a munkáimban, amiket nehéz lehet értelmezni, különösen, hogy figuralitással van keverve, ami groteszkké teszi némely képem. Számomra a festés…

Pataki Luca 2017-ben kezdte meg tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. A fiatal művészt aktuális élethelyzetéről kérdeztük. – Min dolgozol jelenleg?  – Jelenleg Drezdában tanulok Erasmus ösztöndíjjal, így a korábbi féléveimhez képest ez egy egészen más állapot. Bár az iskola felépítése elég hasonló, így otthonosan érzem magam, azonban a környezetváltás hordoz egy kiesést a komfortzónámból. Az itt felgyülemlő tapasztalatok valószínűleg csak a későbbiekben csapódnak le. Ebben a helyzetben adott, hogy új technikákat próbáljak ki, mint például néhány sokszorosító grafikai eljárást vagy 3D nyomtatást. Tervezem, hogy a következő félévem a felhalmozott ötletek, témák és eszközök letisztítására, leszűkítésére fogom szánni, hogy…

Bohus Réka 2015-ben végzett a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Fotográfia szakán, tagja a Fiatal Fotóművészeti Stúdiónak, és nemrég nyílt az első egyéni kiállítása a budapesti TOBE Galleryben. Rékával az „Ami maradt” címet viselő kiállítása apropóján beszélgettünk.  – Mesélnél a kiállított anyagról, a kiállítás koncepciójáról? – Az Ami maradt című sorozatomon 2019 nyarán kezdtem el dolgozni, így kb. 1 év leforgása alatt készült el a kiállításon is látható anyag. Sokkal több időbe telt az, hogy egyáltalán neki tudjak fogni a képek elkészítésének. A témám ugyanis a hosszú éveken át komoly betegséggel küzdő szüleim elvesztésének feldolgozása, és annak kihatásai a jelenre. Mindig…

Veres Balázs szobrász, konstruktív, absztrakt betonmunkái mind az anyag más-más tulajdonságaira apellálnak, ezáltal újszerű képet adva a beton lényegéről, fogalmáról. A pécsi származású művésszel beszélgettünk a szeptember 11-én, a szintén pécsi Nick Galériában nyíló Full Concrete címet viselő egyéni kiállítása kapcsán. – A betonnal való kapcsolatodban milyen pécsi emlékek játszanak közre?  – A betonnal, mint szobrászati alapanyaggal még egyetemi éveimben, Pécsett találkoztam először, ha jól emlékszem 2003-ban. Csurgai Ferenc szobrászművésznek volt egy előadása, ahol bemutatott számos beton alkotást a sajátjai közül, illetve ismert nagy művészektől, és ehhez jött még az ő szakmai profizmusa, ami teljesen lenyűgözött. Attól az évtől kezdve…

Dóra Ádám a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán szerzett diplomát 2017-ben, ahol Mesterei Károlyi Zsigmond és Ötvös Zoltán voltak. 2019/2020-as évben a Budapest Art Mentor Program mentoráltja, munkái rendszeresen szerepelnek egyéni és csoportos kiállításokon. Jelenleg Budapesten él és dolgozik – de hogy aktuálisan min, az vele készült interjúnkból kiderül, valamint egyúttal megismerhetjük a fiatal alkotó művészi hitvallását és érdeklődési körét is. – Mesélnél, hogy aktuálisan mi foglalkoztat? Min dolgozol most? – Jelenleg a New Dialogue sorozatom darabjain dolgozom, amely az elmúlt években készült munkáimnak redukáltabb továbbgondolása. Alapvető inspirációs forrásom a különböző anyagi struktúrák, felületek kontrasztja, az organikus és architekturális elemek…

Üveges Mónika festőművészként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, azonban művészetében a szobrászat és a fotó is hangsúlyos szereppel bír. Aktuális munkáiról, a karantén megéléséről és a közösségbe való tartozás fontosságáról kérdeztük.  – Milyen témafelvetések foglalkoztatnak mostanság? Mi érdekel az anyaghasználat kapcsán?  – Egy ideje az Antropocén foglalkoztat mint geológiai határvonal, az ember által felszabadított erők kártékony működéséből létrejövő eltűnés és katasztrófasorozat, mely válaszút elé állít mindent és mindenkit. Ez igazából nem is érdeklődés, ez a jelenünk. Munkáimban így megjelenik a természet és az emberi test elvont módon, érzületként. Szerintem a műveimet egy adag melankólia és ugyanannyi játékosság jellemzi. A természetes…

Horváth Ági sokrétű munkáiban a koncepció és a megközelítés hangsúlyosabb, mint a vizualitás és a megjelenés. A leginkább ellentétpárokat színre állító képzőművésszel beszélgettünk aktuális projektjeiről. – Milyen témafelvetések foglalkoztatnak aktuálisan? – Jellemzően több projekten dolgozom egyszerre. Van, ami éveken átívelő, sorozat jellegű, és van, ami egy-egy önálló darab. Ezek utólag gyakran beleillenek valamelyik projektbe, de nem mindig egyértelmű, hogy amit csinálok, egy új dolog kezdete lesz, vagy átkötés, vagy egy már megkezdett projekt része. Témák szerint egyszerre több, talán egymástól távolinak tűnő dolog is folyamatban van: a „Névportrék” című sorozatban az arany háttér jelentésével/jelentőségével és az emberi arc aszimmetriájával foglalkozom;…

A Vesc-Art Management idén „ÚJ TRADÍCIÓK?!” témában hirdet pályázatot fiatal fotóművészeknek. A pályázat benyújtásának határideje: 2020.04.10. éjfél Felhasználási elemzések segítségével az Oxford szótár miden évben megnevezi az adott év domináló szavát, melynek jelentése kulturális jelentőségű kifejezésként tükrözi az elmúlt év hangulatát, gondolati síkját világszerte. Ezen szavak jelentősége túlmutat írott formájukon, új szokásokat, új cselekvést, új irányokat teremtenek, melyek mindennapi életünk megkerülhetetlen tartalmaivá válnak. A tradíció szó „ősi vagy régmúlt időkre visszavezethető szokásokon alapuló örökség, rendszeres szokás. A latin „átadás” -ból ered, a régiek megfigyelésen alapuló ismereteinek, tudásának továbbadása a fiataloknak.” A tradíció jelentése magában hordozza az örökletes folytonosságot. A 2020-as Vesc-Art Management…