Mai úti célunk Nyírábrány, az Eördögh–Ábrányi–Szapáry-kastély, melynek rendkívül érdekes zenei vonatkozásai vannak.
A település Hajdú-Bihar megye északkeleti szélén, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a 48-as számú főút mentén, Debrecentől mintegy 30 km-re fekszik. Korábbi neve Szentgyörgyábrány, egy időben Szabolcs megyéhez tartozott.
Központjában, környezetéből kiemelkedő dombos földháton áll a klasszicista stílusú kastély. Eördögh Alajos, Szabolcs megye főjegyzője, majd alispánja építtette az 1820-as évek első felében, tervezője Povolny Ferenc volt (ő építette a debreceni városházát is). A helyi emlékezet szerint ezen a helyen már a középkor óta kastély állott, s a mai épületet annak felhasználásával készült.
A rezidencia 1824-es állapotáról egy levelében megemlékezett Kazinczy Ferenc. Szerinte az épület négy homlokzata négy különféle stílusban készült, amelyből kettőt azonosított: a klasszicistát és a gótikust. Képi ábrázolás hiányában, csak Kazinczy leírására támaszkodva Komárik Dénes művészettörténész véleménye szerint az épület eredeti formájában a magyar korai romantika egyik első, francia hatásokra támaszkodó emlékének tekinthető. Mai historizáló, döntően neoklasszicista formaelemeket tartalmazó kialakítását valamikor 1900 előtt, a Szapáryak idejében nyerte el.
Az eredeti tulajdonos-építtető, Eördögh (Ábrányi) Alajos a régi nemesi származású, unitárius lászlófalvi és mikeföldi Eördögh családból származott; 1844-ben családi nevét birtokainak székhelye után Ábrányira változtatta. Ettől kezdve ő és leszármazottai valamennyien ezt a nevet viselték.
Az ismétlődő keresztnevek miatt a könnyebb áttekinthetőség kedvéért felvázoljuk az egyszerűsített családfát:
Ennyiből is láthatjuk, hogy Eördögh (Ábrányi) Alajos a magyar szellemi életben jelentős szerepet játszó dinasztia atyja volt. Ő maga is rendkívüli műveltséggel rendelkezett. A hagyomány szerint valamennyi európai nyelven olvasott és minden megjelenő magyar könyvet megszerzett. Jövedelmező birtokai szinte fejedelmi életet biztosítottak számára. Pénze egy részét a tudományoknak és a művészeteknek szentelte. Kastélyát is mintaképül szánta, remélte, hogy hatása kisugárzik a környező vármegyékre.
Itt, Szentgyörgyábrányban születtek fiai: Ábrányi Emil (1820. november 20-án) és Ábrányi Kornél (1822. október 15-én), akik a kastélyban töltötték gyermek- és ifjúkorukat.
Otthonuk, mint az uradalom központja Eördögh Alajos idejében pezsgő szellemi és zenei életnek, jelentős könyvtárnak és képtárnak adott helyet. A helyi hagyomány szerint Eördögh Alajos pártfogolta Lavotta Jánost, aki tíz évet töltött házában, s állítólag Stradivari-hegedűjét is a családra hagyományozta. Megfordult itt a kor híres muzsikusai közül Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Boka János, majd a fiatal Erkel Ferenc is.
Gyermekeit Eördögh Alajos nagy vagyonához méltón neveltette; azt azonban ellenezte, hogy Kornél fia zenei pályára lépjen, pedig fia elhatározására a legnagyobb hatást éppen az apja által meghívott muzsikusok gyakorolták, akiktől itt, a családi kastélyban sajátította el a zene alapjait.
Emlékezzünk meg röviden a fiatalon, tüdőbajban elhunyt Ábrányi Emilről: ő szépirodalommal, újságírással foglalkozott, majd az 1848/49-es szabadságharcban belügyminiszteri titkár és kormánybiztos volt. Hegedüs Géza irodalomtörténész szerint olyan költő és újságíró volt, aki a legforradalmibb szellemek közé tartozott, rövid életművében egyesítette Victor Hugo színes romantikáját Petőfi népiességével. A szabadságharc bukása után csak azért mellőzték elfogatását, mert tüdőbajban haldoklott, s nemsokára meg is halt. 1849-ben született fia, Ábrányi Lajos festőművész lett.
Öccse, Ábrányi Kornél elsősorban mint zenei szaklapok szerkesztője, zenetörténész, kora zenei közéletének tanúja, munkása és megörökítője írta be nevét Magyarország zenei életének történetébe. 1860-ban ő alapította az első magyar zenei szakfolyóiratot, a Zenészeti Lapokat.
1882-től a Zenészeti Közlönyt szerkesztette és több országos lapban vezetett állandó zenei rovatot. Jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia előkészítésében, majd titkárként és tanárként dolgozott az intézményben: zeneszerzést, zeneelméletet, zenetörténetet és esztétikát tanított. Ő írta az első jelentős magyar zeneesztétikai tankönyvet. A zenei közélet terén egyik alapítója volt a Zenészsegély Egyletnek, 1865-ben pedig az ő indítványára jött létre az Országos Daláregyesület.
Ugyanitt, ebben a kastélyban gyerekeskedett később az ő két fia, (II.) Kornél és (II.) Emil is.
A család feltehetően Eördögh (Ábrányi) Alajos 1853-ban bekövetkezett halála után adta el az uradalmat. A későbbi tulajdonosok több átalakítást hajtottak végre az épületen.
1945 után a kifosztott kastélyban iskolát rendeztek be. Egykori 23 hektáros angol stílusú tájképi parkjának nagy része ma is megvan, a parkon keresztülfolyó patak felduzzasztásából kialakított tórendszer azonban részben elpusztult, a kastély előtti kert elvadult. Az épület 1990 után magánkézbe került, elkezdték szállodává történő átalakítását, ami szintén sok belső építészeti érték megszüntetésével járt. Ez a munka anyagi okok miatt ugyan félbe maradt s az épület ma újra a község tulajdona, ám források hiányában nem tudnak vele mit kezdeni. Még a 2017-ben készült települési arculati kézikönyvben is csak a vágyakat sikerült leírni, mely szerint a kastélykerttel együtt méltó helye lehetne Nyírábrány kulturális tere kialakításának és kiváló lenne idegenforgalmi célokra is.
A közelben a családról elnevezett parkban megnézhetjük Ábrányi Kornél zeneszerző 1923-ban készült műkő mellszobrát, mely Füredi Richárd alkotása.
- Források:
- Erő Zoltán: Párhuzamos kastélysorsok Magyarországon (2004). = www.epiteszforum.hu
- Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 8. Hajdú–Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp. Fo–Rom Invest, 2006
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp. Zeneműkiadó, 1986
- Nyírábrány településképi arculati kézikönyv 2017 (Forrás: https://nyirabrany.asp.lgov.hu)
