• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Müpa magazin Kiállítás Zene Címlap

Palais des Beaux-Arts – A korabeli Európa egyik legegyedibb intézménye

Szerző: Forgách Kinga2019. március 16.
Facebook Twitter E-mail
BOZAR - fotó: Vision Communication, Iris Haidau / EU

Nagy része a föld alatt van, mégis monumentális. Geometrikus formákból áll össze, ugyanakkor organikusnak hat. Art deco épületnek tűnik, de szecessziós díszítéseket látni rajta. A brüsszeli Palais des Beaux-Arts Európa egyik legnagyobb múltú és legkülönlegesebb kulturális központja. Nem is gondolnánk, hogy tervezőjének, Victor Hortának mennyi nehézséggel kellett megküzdenie, hogy megépülhessen.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Vannak olyan helyzetek, amikor egy nagyszabású mű létrehozásához több akadályt is le kell győzni, de az eredmény érdekében nem szabad feladni. Tisztában volt ezzel az európai art nouveau egyik legjelentősebb építésze, Victor Horta is, aki annak idején megálmodta Brüsszel korabeli „Müpáját”, a Palais des Beaux-Arts-t.

Olyan komplexumot képzelt el, amelyben helye van az összes művészeti ágnak és a társadalom minden rétegének, amely egyszerre sugall nyitottságot és árulkodik nagy presztízsről.

Első terveit már 1919-ben, a világháború után elkészítette, a belga parlament azonban először megtagadta a támogatást. A projekt három évvel később került elő újra, akkor szerencsésen el is fogadták, a bökkenő csak az volt, hogy olyan feltételeket szabtak, amelyek szinte lehetetlenné tették az eredeti koncepció megvalósítását.

Ide kapcsolódik:
Philharmonie de Paris, a franciák Müpája

Először is, egy meglehetősen rendhagyó területet jelöltek ki az építkezésre: egy 8000 négyzetméteres meredek lejtőt, amely a város magasabban és alacsonyabban fekvő részeit kapcsolta össze. Másodszor kikötötték, hogy az épület fő homlokzatánál üzlethelyiségeket kell kialakítani. Végül korlátozták az épület magasságát is, mondván, hogy az nem veszélyeztetheti a királyi palota panorámáját. Horta – aki akkorra már neves építésznek számított – nem fogadta kitörő örömmel a szigorításokat. Egyrészt, mert úgy gondolta, hogy nem lehet majd palotának nevezni egy olyan épületet, amelynek az utcafrontján üzletek sorakoznak. Másrészt a király kilátásának megőrzése érdekében is komoly kompromisszumokat kellett kötnie, hiszen eredetileg egy monumentális épületet képzelt el, amely méltó egy ilyen nagyszabású kulturális központhoz. Az építész azonban nem adta fel, inkább

megtervezte a korabeli Európa egyik legegyedibb intézményét

úgy, hogy az finoman belesimuljon a domboldalba. Így született meg Brüsszelben a „művészetek hegye”, azaz a Mont des Arts, és rajta a félig a föld alatt fekvő Szépművészetek Palotája, amely már több mint kilencven éve ad helyet koncerteknek, kiállításoknak, színházi és táncelőadásoknak, valamint filmvetítéseknek és irodalmi esteknek.

Mont des Arts – forrás: Wikipedia

A Palais des Beaux-Arts – amely a 2000-es évek óta a BOZAR névre hallgat – Európa egyik legelső multifunkcionális kulturális helyszíne lett. Az épület azonban nemcsak elhelyezkedése, hanem stílusa miatt is különleges:

egyszerre hordozza magán a szecesszió és az art deco jegyeit.

Victor Horta igazi kísérletező alkat volt, és éppen újításainak köszönhette, hogy a modern kor egyik legjelentősebb építészévé vált (jó pár műve szerepel az UNESCO listáján). Leszámolt a historizmussal, helyette az anyagok újfajta kombinálásában gondolkodott, főként a vas és az üveg újszerű felhasználási módjai izgatták. A Szépművészetek Palotáját vasbeton szerkezettel képzelte el, amely az eredeti tervek szerint egyben látványelem is lett volna. Horta azonban – legnagyobb bánatára – nem volt elégedett a felszínével, így végül az elfedése mellett döntött.

A nyolcszintes, 33000 négyzetméteres létesítményt nagyon praktikusan alakította ki, három koncerttermet, valamint több kiállító- és előadótermet is tervezett bele. De a hatalmas, impozáns épület főleg azért számít ma is kuriózumnak, mert a geometrikus és organikus formák nagyon különleges egyvelegét valósítja meg.

A Palais des Beaux-Arts 1928-ban nyitotta meg kapuit. A Manneken-Pis, a Grand’ Place és az Atomium mellett azóta ez az épület is Brüsszel egyik jelképévé vált. Évente közel 1200 kulturális eseményt rendeznek itt, és az intézmény valóban az ös szes művészeti ág otthona lett. A BOZAR missziója ma is a kreativitás, a minőség és a művészi sokféleség megteremtése. Egyaránt helyszínt biztosít flamand és vallon fesztiváloknak, rengeteg jazzkoncertnek és kortárs kiállításnak, de rendszerint itt tartják az Erzsébet Királynő Nemzetközi Énekverseny döntőjét is, valamint a Belga Nemzeti Zenekar koncertjeit. Félévente pedig – a változó elnökséghez igazodva – egy-egy uniós ország kultúrája is kiemelt figyelmet kap az intézményben.

A sokoldalú intézményben a fő cél tulajdonképpen az alapítás óta változatlan: közel akarják hozni a kultúrát a társadalomhoz, azt szeretnék, ha a művészet az emberek számára nemcsak elvont és távoli fogalom, inkább természetes, élő és személyes tapasztalat lenne. A projekt sikeres, a BOZAR pedig ma már nemcsak egyszerű kulturális intézmény, hanem – csakúgy, mint a Müpa – valódi brand is.

müpa brüsszel müpa magazin bozar
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMonumentális hiphop ünneppel veszi kezdetét a Budapest Park 8. évada
Következő bejegyzés Indul az idei Bach Mindenkinek Fesztivál

Ajánlott Bejegyzések

Bubnó Lőrinc, Somogyi Hedvig és Balázs Edgár
Intermezzo

Mint egy művészeti házibuliban – Interjú az ISON alapítóival

2023. február 8.8 perc olvasás
Operaház

Velekei László állítja színpadra a Magyar Nemzeti Balett új Bartók-bemutatóját

2023. február 8.3 perc olvasás
Bartók 44 duó
Te csak hallgass!

Bartók 44 hegedűduóját vette lemezre Baráti Kristóf és Kondorosi Karolina

2023. február 8.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Klukon Edit Promóció

Klukon Edit születésnapi koncertje az Altalena Zenei Közösség szervezésében

Promóció

Wagner inspirálta verspremier Grecsó Krisztiánnal

Gothár Péter - fotó: Kolibri Színház Promóció

Gothár Péter: „Kis drámák, amiken keresztül fel lehet készülni a nehezebbekre”

Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.