Hofi Géza, a humorista, akiről kisbolygót is elneveztek

1974-ben az MTV stúdiójában Hofi Géza humorista - forrás: Fortepan, adományozó. Szalay Zoltán

1936. július 2-án született, és 2002. április 10-én hunyt el Hofi Géza humorista, Molnár Gál Péter szavaival: népképviseleti komikus, bohóci népszónok. Csak néhány az elismerései közül: kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Karinthy-gyűrűt és Kossuth-díjat is kapott, tagja volt a Halhatatlanok Társulatának, rendelkezett Kőbánya és a Terézváros díszpolgári címével, és nevét viseli a 180857 Hofigéza (ideiglenes jelöléssel 2005 HG7) kisbolygó.

Elmentem egy üzemi rendezvényre november 7-e alkalmából. A párttitkár megkért a műsor előtt, hogy: „Művész úr, itt egy politikai rendezvény van. Nagyon megkérjük, hogy a műsorban ne vicceljen!”
No jó, de akkor miért engem hívtak? (1977)

Színész akart lenni, de a színművészeti főiskolára nem vették fel, így Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt Mécs Károllyal, Sas Józseffel, Sztankay Istvánnal, Szuhay Balázzsal. 1960-ban szerződtette le Szendrő József, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, akitől a Hofi nevet kapta. Paródiáival társulaton belül olyan sikereket aratott, hogy visszaköltözött Budapestre, és az Országos Rendező Iroda (ORI) engedélyét megszerezve kezdett fellépni. Az országos ismertséget az 1968-as szilveszteri rádióműsorban elhangzott táncdalfesztivál-paródiáival érte el. 1967-ben, az ORI szervezte Halló! Itt a Balaton! műsorban volt először közös száma Koós Jánossal, akivel később saját show-t készített, a Megalkuvó macskák című rajzfilm pedig nagy sikert aratott.

Nekem soha nincs ötletem, nem is akarom, hogy legyen. Kit érdekelne, ha arról beszélek, ami engem érdekel.
A számaimból észrevehető, hogy engem mindig az foglalkoztat, ami másokat, a tömeget. Arra törekszem, hogy ha lehet, még aznap vagy legkésőbb másnap reagáljak. Ehhez nem kell más: úgy kell élni, mint a többi ember. Nem művész úr akarok lenni, hanem Hofi. (1970)

A Mikroszkóp Színpad tagja volt 1969 és 1982 között, itt kezdte el a politikai kabaré műfaját az Építem a csatornámat című esttel. 1983-tól a Madách Színház Kamaraszínházában játszotta évről évre megújuló, a  önálló estjeit – állandó alkotótársa volt Malek Miklós zeneszerző -, amelyeket lemezen is kiadtak, tévékamerák is rögzítettek. Első itteni estje, a Hofélia 500-as szériát ért meg, az Élelem bérét több, mint 1500-szor játszotta.

Úgy gondolom, nincs önbizalomedzőbb tréning a félelem és gyávaság legyűrésénél. Egy volt kőbányai vagány nem engedheti meg magának, hogy megijedjen. De egyébként is a továbbfejlődés követelménye, hogy mondanivalóm kifejezése érdekében egyre több eszköz birtokbavételére tegyem képessé, alkalmassá magam. Szerintem ez is a megújulás címszó alá tartozik. (1981)

Több könyv is készült a közreműködésével, és született róla, legutóbb Hofi megmondja címmel, amelyben örök érvénnyel bíró emlékezetes mondatait, bon mot-it gyűjtötték össze. (A könyv ide kattintva a Libri webáruházában megvásárolható.)

Ide kapcsolódik:
Elhunyt Koós János