Mihályi Gábor a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként április 29-én, a tánc világnapja alkalmából vehette át „Az évad legjobb alkotója” kitüntetést. A rangos szakmai elismerés kapcsán beszélgettünk vele.
– Mit jelent számodra ez a díj?
– Természetesen nagy öröm, hiszen ezt az elismerést a táncszakma adományozza, ami emiatt különösen nagy érdem. Bár személyesen én kaptam, azonban hiszem, hogy ugyanúgy illeti az alkotótársaimat és a Magyar Állami Népi Együttes teljes társulatát is, hiszen az ő munkájuk, tehetségük nélkül nem lehetnék eredményes.
– A 2018/2019-es évadotok bővelkedett a bemutatókban. Folyamatosan telt házas előadásaitok nagyon népszerűek, eközben sokat turnéztok külföldön és itthon is. Milyen volt a Magyar Állami Népi Együttes tavaszi évada?
– Kiváló, sokat játszottunk Magyarországon és jártunk külföldön is. Talán a legizgalmasabb a Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát érintő turné volt, ahol a Magyar virtus című válogatott műsorunkat állítottuk színpadra három szerbiai városban, Belgrádban, Gornji Milanovacon és Uzicében, Bosznia-Hercegovinában pedig Szarajevóban, Mostarban és Banja Luka városában léptünk fel.
Az évad legfontosabb eseménye azonban, hogy egy új bemutatóra készülünk, tehát az előadások mellett zajlik a műhelymunka is.
Május 10-én a Művészetek Palotájában lesz az Ezerarcú Délvidék című új előadásunk premierje. Ebben a darabban a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok sokszínű tradicionális kultúráját mutatjuk be.
A 2018/19-es évadban a Müpában az Állami Népi Együttes volt az „Évad együttese”, ennek alkalmából három bemutatót készítettünk, melyekből tavaly kettőt láthatott a közönség: októberben a Liszt-emlékév tiszteletére készült Liszt-mozaikokat, decemberben a Csodaváró Betlehemest.
A sorozat utolsó állomásaként mutatjuk be az Ezerarcú Délvidék című új előadásunkat, ez zárja ezt a projektet. A végkifejlet előtt vagyunk, másfél hét van a bemutatóig, időarányosan nagyon jól állunk, az utolsó koreográfiai simítások zajlanak, illetve elindul a díszletekben való elhelyezés, a dramaturgia által megkívánt módon a legteljesebb jelenlét.
– Kik az alkotótársaid az új darabban?
– Társrendezőként két fiatal koreográfussal, Kocsis Enikővel és Fitos Dezsővel dolgozom együtt. Emellett legalább olyan fontos a díszlettervező, Molnár Zsuzsa szerepe, aki az elvárásoknak megfelelően egy nagyszabású, variábilis díszletet alakított ki, ami alátámasztja ezt a sokszínű, ezerarcú Délvidék-koncepciót.
Az előadásban helyi művészek is közreműködnek majd: színpadra lép Csizmadia Anna, ifj. Szerényi Béla, a Fokos zenekar, a Kolo együttes, valamint hangfelvételről hallható majd a Dalinda és Pál Lajos. A darab zenei szerkesztője Kelemen László, aki Gera Attilával és Pál István Szalonnával dolgozik együtt.
– Ezzel az előadással a határon túli tájegységeket bemutató sorozatotok most lezárul, vagy várható még valamilyen további, ide kapcsolódó műsor?
– Gyakorlatilag körbeértük a Kárpát-medencét, hiszen a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja, Erdélyhez kapcsolódóan az Édes-keserű vagy az Örök Kalotaszeg mind ebben a szellemben készült, és most a Délvidék zárja ezt a barangolást.
Természetesen a célunk az, hogy a következő alkalommal a magyarországi tájegységek is ugyanilyen sokszínűen és új értelmezésben, át-, és megélhető módon jelenjenek meg a színpadon.
– Május közepén a felújított Szarvasének című előadás újra látható lesz a Budai Vigadóban. A 2013-as bemutató után miért állítjátok színpadra ismét ezt a koreográfiát?
– A Szarvasének nagyon népszerű előadás, a bartóki szellemiségnek egy olyan tradicionális megfogalmazása, ami kitekint ugyan a zeneszerzői életműre, de azért a hagyományból is merítkezik. Szerette a közönség és úgy gondoljuk, hogy a későbbiekben is kedvelni fogja.
A felújítás egyik oka, hogy elkészült a Budai Vigadó, ahová ezt az előadást adaptálnunk kellett, ezért egy olyan díszlet készült, ami ebben a térben is megállja a helyét. Ezáltal az előadás könnyebben utaztathatóvá is válik, hiszen a magyarországi játszóhelyek döntő többségében nincs zsinórpadlás. Olyan díszletet kell kitalálnunk, ami kisebb színpadokon is alkalmazható. A felújítás egyéb oka pedig az, hogy
nagyon sok új, fiatal táncos érkezett az együttesbe.
Számukra is egy nagyon fontos mérföldkő lehet, hogy ezt az előadást betanulják, így új szereposztásban, új főszereplőkkel láthatja majd a közönség ezt a produkciót, ami koncepciójában nem változik, és minden erényét megőrizzük az eredeti előadásnak.
Azáltal, hogy a Budai Vigadó színpadára alakítjuk a műsort, a bérletekbe is be tudjuk majd tenni. Úgy gondolom, a Budai Vigadóban végső, állandó lakhelyet talál majd a megújult Szarvesének.
– Mik a Magyar Állami Népi Együttes nyári tervei?
– A nyárnak két kiemelt eseménye van: az egyik június eleje, amikor a pápalátogatás kapcsán megrendezik a Magyarok Patrónája Fesztivált Székelyföldön. Ezen a rendezvényen a Magyar Állami Népi Együttes is fellép négy nagyvárosban, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen és Balánbányán. Az itt látható A magyar virtus című műsorunkkal elsősorban a pápalátogatásra és a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokoknak szeretnénk kedveskedni.
Ez az előadás a magyar néptánc legizgalmasabb, legvirtuózabb válogatása Rábaköztől egészen Moldváig, Felvidéktől Erdélyig.
Bízunk benne, hogy Erdélyben is sikert arat a darab. Ezután július elején Izraelbe utazik az együttes, ahol a Liszt-mozaikok című előadásunkkal nyílik meg Európa egyik legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Karmiel Dance Festival. Mindkét meghívást óriási elismerésnek tekintjük.
– Mik lesznek a 2019/2020-as évad legfontosabb eseményei? Milyen előadásokkal várjátok a bérletes közönséget?
– Folyamatban van az őszi évad kialakítása, de szeretnénk ismét egy változatos bérletprogramot a közönségünk elé tárni. Már említettem, hogy a Szarvasének újra látható lesz, de szeretnénk a Délvidéket is játszani bérletben, illetve a korábbi évek nagy sikerű előadásait is, mint a Megidézett Kárpátalja, vagy az Apám ablakából az ég. Továbbra is elérhető lesz a Táncról táncra és a Délután bérletünk, és örömmel mondhatom, hogy olyan nagy az érdeklődés, hogy az eddigi havi egy bérletelőadás helyett ősztől kettő is lesz az idősebb korosztálynak. Remélem, hogy a Hagyományok Háza Magyar Nótakincsek nyomában című programja is folytatódik majd, amit az idei tavaszi évadban indítottunk útjára.
Ebben a programban a Magyar Állami Népi Együttes cigányzenekara a leghíresebb magyar nótákat játssza, szintén elsősorban az idősebb korosztály érdeklődésére.
2020-ra tervezünk egy új bemutatót is, amellyel izgalmas és új területre lépünk. Tamási Áron az Énekes madárka című székely népi színjátékát szeretnénk egy olyan táncos adaptációban színpadra állítani, ahol nemcsak táncos, hanem színészi feladatokat is kell majd látniuk a táncosoknak,
így ősszel már a színészmesterség-képzés is elindul, hogy itt is hitelesen tudjanak megszólalni a táncosok.
A 2020-as évad tavaszára a Szarvasénekhez hasonlóan a Hajnali Hold című közkedvelt műsorunkat is fel fogjuk újítani, hiszen nagyon sok fiatal lány érkezett az együttesbe. Ez az előadás a nőiségről, a női princípiumról szól, és nagyon érdekel, hogy egy új generáció hogyan fogalmazza meg azokat az egyetemes női értékeket, amiket ezzel az előadással ezelőtt színpadra állítottunk.
