Az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom, melynek Halmos Béla kulcsfigurája volt, új látásmódot hozott a színpadi néptáncban is. A mozgalom a Kárpát-medence tradicionális értékei felé irányította a fiatalok figyelmét, s a parasztság által átörökített évszázados tánc- és zenei hagyományokat a korszerű szórakozás új formájává tette.
Ebben a korszellemben bontotta ki szárnyait a Martin Györgytől örökölt tudást magába építő, már 1951-ben megalakult Magyar Állami Népi Együttes is, mely az autentikus néptánc sokszínűségére és korszerűségére kívánta felhívni a figyelmet.
2001, azaz a Hagyományok Háza megalakulása óta a Magyar Állami Népi Együttes a Ház részeként tölti be küldetését, így 2016 júliusától a társulat vezetője Mihályi Gábor, művészeti vezetője Pál István Szalonna.
A Magyar Állami Népi Együttes egyik legújabb műsorához Bartók és Kodály után ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merítettek ihletet az alkotók. A Liszt-mozaikok című előadás három tematikai pillérre épül, mely közvetlenül a Liszt-életmű emblematikus jelei:
Liszt, a magyar, Liszt, a pap és Liszt, a virtuóz.
A tánckoncertben – mind a zene, mind a mozdulatok nyelvén – Liszt művei mellett megszólalnak az azokhoz ihletforrásként szolgáló magyar nemzeti romantika legkiválóbb darabjai, a gregoriánig visszanyúló egyházzenei előzmények, valamint a rá hatást gyakorló kortársak, Paganini és Chopin szerzeményei is.
A zene, a tánc és az énekhang uralta koncertteremben a mozaikok egységbe, nagy ívű tablóvá rendeződnek, hogy ezáltal a múlt megelevenedjen, és jelenünk a gyökereire találjon.
A Müpa és a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház együttműködésével létrejövő tánckoncert rendező-koreográfusa Mihályi Gábor, vendégként közreműködik többek között Farkas Gábor zongoraművész és a Szent Efrém Férfikar.
„A zenét, eddig példa nélküli módon egy 17 fős cigányzenekar szolgáltatja az előadáshoz. A magyar népzene autentikus dallamai mellett magyar cigányzenét és klasszikus zenét is játszunk – ezt a változatos stílusú és műfajú zenei anyagot pedig csak különösen nagy tudású muzsikusok képesek előadni. Az előadásban elhangzik többek között a hegedűvirtuóz zeneszerző, Paganini I. és V. Capriccioja, ami az Állami történetében még soha sem fordult elő” – büszkélkedett a Liszt-mozaikok egyik zeneszerzője és zenei átirat készítője, Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője.
Az együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát és csodáját is bemutatja egy következő produkciójában, a Csodaváró Betlehemesben, mely a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kisjézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.
A Magyar Állami Népi Együttes hét képben megfogalmazott adventi táncjátéka közel hozza a karácsony titkát, felidézi a várakozás gyermeki örömét.
