Papageno Radio
Címlap 17 vagy 70, nem mindegy, pláne, ha millió dollár

17 vagy 70, nem mindegy, pláne, ha millió dollár

Hérodotosz görög történetíró szerint az első árverést, legalábbis amelyről írásos emlékünk van, Kr. e. 500-ban tartották Babilonban. Nem biztos azonban, hogy az azóta lezajlott megszámlálhatatlan aukción valaha is történt volna-e már olyasmi, mint ami a múlt héten, amikor a világ legelső Porschéjét akarták volna elárverezni Kaliforniában.

Monterey, ez a Csendes-óceán partján, San Francisco és Los Angeles között fekvő, huszonnyolcezer lakosú kisváros a régi autók szerelmeseinek (egyik) Mekkája: az RM-Sotheby’s aukciósház rendszeresen itt rendez árveréseket a legkülönbözőbb oldtimerekből. Így volt ez augusztus 17-én is, amikor is kínálat egyik legjobban várt darabja egy 1939-es Porsche 64 típusú gépkocsi volt, az első Porsche, amelyből mindössze három példány készült, és azok közül is ez az egyetlen maradt meg máig. Ennek megfelelően a ház a tételt előzetesen 20–22 millió dollár körülre becsülte.

(Csak összehasonlításként: az árveréseken mindeddig legdrágábban elkelt gépkocsiért, egy 1962-es Ferrari 250 GTO 3413GT-ért 2018 augusztusában ugyanitt 48.405.000 dollár – 13,377 milliárd forint – fizettek; magánüzletek keretében azonban ennél drágábban is cserélt már gazdát autó.)

A tehát 20 millió körülre becsült Porschéért az árverés vezetője – a szokásoknak és a licitek logikájának megfelelően – 13 millió dolláros kikiáltási áron indította a vevők versenyét – ám a mögötte lévő kivetítőn megjelenő összeg nem 13, hanem 30 millió dollár volt.

Angolul beszélők tudják, hogy a két számjegy kiejtése között milyen csekély a különbség, a holland származású Maarten ten Holder árverésvezető akcentusát pedig a résztvevők utólagos véleménye szerint is nehéz volt megérteni; feltehetőleg a kivetítő számítógépének a kezelője is félreérthetett valamit. Mondjuk az azért gyanús lehetett volna, hogy egy 20 millióra becsült tétel licitje nem kezdődhetne 30 millión, majd a következő, hivatalosan egymillióval emelkedő szabályos ajánlatokkal nem ugorhatna egyből 40 millióra, majd 50-re, 60-ra, és végül 70 millióra, ám a kivetítőn mégis sorra ezek az összegek jelentek meg.

A résztvevők egy része persze kellő értetlenkedéssel, és ennek megfelelő zajongással fogadta a történteket, a különös esetről telefonos fotók és videók sora készült (ezek mára már sokszázezres megtekintéseknél járnak a közösségi oldalakon), a leütés után pedig maga Holder mondta ki, megérezve a teremben uralkodó idegességet és meglátva a háta mögötti kivetítőn az összeget, hogy „17 milliót mondtam, nem 70-et”. A félreértés tisztázódása helyett azonban a terem erre még hangosabb nemtetszésnyilvánításban tört ki,

így a tételt végül is el nem adottnak nyilvánították.

Az esetet követően sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy egy ugyanolyan „balhé”, vagy pláne egy esetleg így „álcázott” reklámfogás részesei lettek, mint amikor tavaly Banksy félig ledarálta egy leütés után az egyik munkáját egy árverésen. A ház viszont az aukció után kiadott közleményében azt hangoztatta: nem szándékos hiba, hanem mindössze egy „szerencsétlen félreértés” történt. Azt is hozzátették: mindent meg fognak tenni, hogy a különleges autónak végül mégis vevőt tudjanak találni. Hogy erre egy következő árverésen tesznek-e kísérletet, és hogy ott mennyire fognak helyesen artikuláló aukcióvezetőt találni, arra nem tértek ki.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X