Egy oktávot is alig ért át a zongorán – Szkrjabin művei az Orosz Zenei Fesztiválon

Palojtay János október 9-én Debrecenben, egy nappal később pedig a budapesti Orosz Kulturális Központban ad koncertet Alekszandr Szkrjabin zongoraműveiből az Orosz Zenei Fesztivál keretében.

Szkrjabin és Rachmaninov nemcsak hogy egyidősek voltak, de karrierjük is hasonlóan indult, mígnem a későromantikus alapok, a chopini és liszti kiindulópont Szkrjabinnál nem is kis fordulatot vett, ami már a korai zongoraműveknél is világosan hallható.

Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.

A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.

A hangszerre írt kompozíciói esetén annak ellenére beszélhetünk bonyolult és komoly technikai felkészültséget követelő darabokról, hogy tudni lehet:

a mester keze olyan kicsi volt, hogy egy oktávot is alig ért át a zongorán.

Ezzel és későbbi miszticizmusával együtt kétség sem férhet hozzá, hogy ő a századforduló egyik legérdekesebb komponistája, akiről Szvjatoszlav Richter is így nyilatkozott:

„Szkrjabin nem az a zeneszerző, akit mindennapi kenyérként lehet fogyasztani, inkább mámorító likőr, amellyel néhanapján lerészegedik az ember, poétikus kábítószer, törékeny kristály”.

Pontosan ennek az élménynek a közvetítésére vállalkozik a fesztivál keretében Palojtay János, aki képet szeretne adni az életműnek ebből a méltatlanul elhanyagolt szeletéből, a miniatűr kompozíciókon át a súlyosabb darabokig. Amire pedig számíthatunk: kifinomult hangzás megfoghatatlan harmóniavilággal.