Bolcsó Bálint és Riederauer Richárd zeneszerzők elektroakusztikus koncertje, „Ébredések, avagy Az asszony tragédiája – elektroakusztikus fantáziák” címmel Bodrogi Éva és Bojta Zsuzsanna énekművészek és Pétery Melinda táncművész közreműködésével Dmitrij Kavarga „Anyag és Test. Mérgező antropocentrizmus” című kiállításán, augusztus 31-én kerül bemutatásra 19:30-kor a Művészetmalomban, Szentendrén.
A két énekesnő a magyar és a nemzetközi kortárs zenei élet állandó szereplőjeként közös koncertjén most az elektroakusztikus stílusban komponáló zeneszerző-társaival indul izgalmas zenei útra. Két erős női karakter: Purcell Dido királynő-alakjának és a csodálatos Lesznai Anna képzőművész bőrébe bújva énekelnek, Riederauer Richárd és Bolcsó Bálint élő elektronikus zenei kíséretével.
A két ősbemutató címe: Bolcsó Bálint: Tündérvárás és Riederauer-Purcell: A királynő álma.
Lesznai Anna a XX. század első felének meghatározó alakja volt, közeli barátságot ápolt a Nyolcakkal, Bartók Bélával, pár évig Jászi Oszkár felesége volt. A nemesi származású művész a 30-as években amerikai száműzetésbe kényszerült, New Yorkban halt meg 1966-ban. Élete állomásait naplóiban rögzítette, melyekben meséit, verseit is megtaláljuk.
A Lesznai irodalmi/napló hagyatékot feldolgozó Sorsával tetováltan önmaga című könyvet, s a múzeum kiállításának anyagait szövegkönyvként felhasználva Bolcsó Bálint Lesznai gondolatait elektronikus zenei térbe helyezi, kihasználva annak drámai hatását, hangi sokszínűségét, effektjeit, a naplóban megjelenített álmok és az ébrenlét ellentmondásait, kortárs szerzőként egymásra fektet múltat és jelent, réteget képez régi és mai között.
2019 szeptemberében kerül bemutatásra a hatvani Hatvany Lajos Múzeum felkérésére íródott Morzsái az eltörött világkalácsnak című elektroakusztikus monoopera. Bolcsó Bálint kortárs zeneszerző élő elektronikus alkotását Bodrogi Éva énekesnő és a szerző előadásában hallhatjuk, melynek ez alkalommal egy keresztmetszete hangzik majd el, mely Lesznai tündérmeséire, verseire koncentrál.
Riederauer Richárd az elektronikus zeneszerzés egyik úttörőjeként 2007 óta a Pécsi Balett számos darabjának zeneszerzője. Szívesen nyúl klasszikusokhoz és ötvözi azokat a 21. század zenei világával mindezt olyan finom érzékkel, hogy az eredeti mű sosem sérül, inkább új értelmezést kap általa.
Henry Purcell Dido és Aeneas című operája talán aktuálisabb, mint valaha. A történet Purcell értelmezésében valójában Dido királynő lelki történéseire fűzi fel az események szövevényes alakulását az első áriától az utolsóig. A női lélek szélsőséges megnyilvánulásai és a túlvilági lények befolyása alatt Aeneas csupán sodródik. A 21. század fő drámája valójában már az asszony tragédiája. Riederauer Richárd a két fő áriát vette A Királynő álma című kompozíciója alapjául, ami a korabeli hangszerek és a mai sokszínű, igényes elektronikus hangzás elsőre egymástól talán távolinak tűnő, mégis egymást jól kiegészítő találkozását jelenti. A koreográfus, Pétery Melinda, aki egyben a táncművész is az előadáson, az egész történetet egy álom keretébe rendezte, illeszkedve az Art Capital fő témájához, a „Régi és új álmok” mottóhoz.
Az elektroakusztikus alapon a korabeli hangszereket megszólaltató művészek: Bozzai Balázs hegedűművész és Szászvárosi Sándor viola da gamba művész, valamint egyedülálló énekhangjával jelen van Mondok Yvette koloratúr-szoprán. Ehhez társul Bojta Zsuzsanna mezzoszoprán élő előadása Dido, a királynő szerepében.
Jelmeztervező: Márton Richárd.
Egy kis előzetes a próbafolyamat első állomásából:
