Idén májusban megírtuk itt, a Senki többet? blogban, hogy a Virág Judit Galéria tavaszi árverésén 110 millió forintos leütéssel megszületett az addigi legmagasabb ár az idei hazai nyilvános műkereskedelemeben. Ezt azóta sem múlta felül senki, most vasárnap este Virág Judit azonban ha meg nem is döntötte, de ismét beállította ugyanezt a csúcsot: ezúttal egy Kádár Béla-festménnyel, ami ezzel a szerző mindeddig legdrágábban eladott munkája lett. De született még más rekord is.
Jó hangulat, váltott árverésvezetés (Virág Judit újabban megosztja ezt a munkát lányával, Kelen Annával), 206 tétel (az eredetileg meghirdetett 208-ból ugyanis az árverés előtt kettőt visszavontak beadóik), pergő licitek, sok telefonos érdeklődő és néhány kiemelkedő ár – ezek jellemezték a Virág Judit Galéria vasárnap esti őszi árverését a Budapest Kongresszusi Központban.
A kínálatból a legnagyobb érdeklődés Kádár Bélának egy amerikai magángyűjteményből most hazakerült 1926-os festményét, a Concerinát kísérte: az este legmagasabb, 40 millió forintos kikiáltási áráról hamar jutottak el a helyszíni és a telefonos licitek a 110 milliós leütésig (amire a nyertesnek természetesen majd még a további jutalékokat is rá kell fizetnie).
Ez az összeg a kilencedik legmagasabb, amit Magyarországon mindeddig valaha nyilvános árverésen műtárgyért megadtak, illetve a legtöbb, amennyiért ebben az évben leütöttek egy műtárgyat – pontosabban kettőt, hiszen tavasszal ugyancsak a Virág Judit Galéria árverésén pontosan ugyanennyit ért meg valakinek Dénes Valéria Bruges című festményének a megszerzése.
Most ez a két munka tartja megosztva a legmagasabb árat, amit az eddigi árveréseken ebben az évben idehaza kifizettek. És ahogyan tavasszal Dénes Valéria esetében, úgy most Kádár Bélánál is ez az összeg jelenti a szerzőnek az eddigi legmagasabb értékű eladását. (Kádár ezt megelőző leütési rekordja 90 millió forint volt, ennyit – 34 milliós kikiáltásról indulva – 2015 októberében fizettek a Beszélgetők szabadban című, 1928 körül festett munkájáért; ugyanazt a képet 1974 decemberében a BÁV-nál még mindössze 10.000 forintos kikiáltási árán ütötték le.)
Szerzői rekordárat ért el vasárnap este Schönberger Armand is: az ő Abszintivók című, 1932-es vásznáért 28 millióról indultak a licitek, és végül 85 milliónál koppant a kalapács, ami az idei harmadik legmagasabb műtárgyárat jelenti a hazai műkereskedelemben. (Az azonos összegen elkelt két első Dénes- és a Kádár-képen kívül még egy Perlrott Csaba Vilmos-festmény előzi meg, amelyért májusban a Kieselbach Galéria árverésén 95 millió forint volt a leütés). Schönberger korábbi legmagasabb összegű eladását eddig a Kávéházi koncert című, 1928-as vászna tartotta 44 millió forintos leütéssel; ennyit 2016 májusában adtak érte ugyancsak a Virág Judit Galéria aukcióján.
A vasárnapi árverésen a képzeletbeli árdobogó harmadik fokára még Scheiber Hugó 1925-ös Sturm-bál című festménye jutott fel 44 millió forintos leütéssel, ami azonban az ő esetében csak a második helyhez volt elég. Scheiber árverési csúcsa idén május óra 55 millió forint, miután a Kieselbach Galéria tavaszi aukcióján ennyiért ütötték le a Kertvendéglő című festményét.
