Többször is járt Liszt Ferenc a budai Várban, de csak, ha Ferenc József is jelen volt

Budapest I., Szent György tér - Budavári Palota

Liszt egyik koncertje Ferenc József jelenlétében - forrás: boesendorfer.com

Az elmúlt hetekben megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, legutóbb pedig Haydn budai működésével foglalkoztuk. Most elérkeztünk a zenetörténet záróakkordjaihoz.

A várpalota nagyobb arányú továbbépítésére az 1867-es kiegyezés után mutatkozott igény, amelyet a környék rendezése után 1885-től Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos vezetésével végeztek. Ekkor készült el a ma F-fel jelölt krisztinavárosi Ybl-szárny, majd a Szent György tér felőli oldalon az északi, ma A-val jelölt Hauszmann-szárny.

A végeláthatatlan teremsorokkal ékes krisztinavárosi palotaszárny első emeletén rendezte be Hauszmann a császári lakosztályt (később itt volt Horthy Miklós lakosztálya és kormányzói hivatala).

Hauszmann a Mária Terézia-palotát is átalakította. A Szent György tér felől hozzáépített északi szárny emeletére tervezte meg a reprezentatív, két emelet magasságú Báltermet a hozzá csatlakozó Buffet-csarnokkal. Így egy 200 méter hosszú teremsor keletkezett.

A kiegyezés utáni években többször is járt a palotában Liszt Ferenc, többnyire olyankor, amikor ott tartózkodott az uralkodó.

Liszt-könyvében Watzatka Ágnes így foglalta össze e látogatásokat:

„1869. április 25-én ebédre volt hivatalos, majd Erzsébet királyné előtt zongorázott. 1873. november 28-án délelőtt Liszt részt vett a Ferenc József trónra lépésének 25 éves évfordulóján rendezett audiencián. Másnap este az uralkodó fogadást tartott, amelyre a zeneszerző is hivatalos volt. A fogadás után Liszt az itt tartózkodó Konstantin Hohenlohe herceg lakosztályában vacsorázott és zongorázott. 1877. január 21-én ismét a királyi palotában járt udvari fogadáson.”

A cikkben található első kép Liszt egy Vigadó-beli koncertjét örökíti meg, amelyen jelen volt a királyi pár és Rudolf trónörökös.

A palota az Ybl és Hauszmann által továbbépített formájában maradt fenn a második világháború végéig, amikor gyakorlatilag romhalmazzá változott. Berendezéséből, műkincseiből rövid, ám gyászos regnálása idején Szálasi tizennyolc vagonnyi értéket külföldre szállíttatott.

A Királyi Palota (ma Budavári Palota) Hunyadi udvara, Mátyás király kút és az Oroszlános kapu 1945-ben, romokban – forrás: Fortepan

A várpalota területén 1946-ban kezdték meg a középkori maradványokat feltáró ásatásokat, majd évtizedeken keresztül, több szakaszban folyt az újjáépítés, amelynek eredményeképpen az egyszerűsített formában helyreállított épületszárnyak a magyar kultúra és művészet otthonává váltak.

Források a teljes sorozathoz:

Zolnay László: A budai Vár. Bp. Gondolat, 1981
Gerő László: A helyreállított budai Vár. Bp. Műszaki Kiadó, 1980
Kollányi Béla: Az újjáépült Budavári Palota. Bp. Műszaki Kiadó, 1990
Gerő László: Mátyás király budai palotája. Kiskőrös, de Csejte Kiadó, 1994
Jankovich Júlia: Budavári kapuk, falak. Bp. Magvető, 1974
Magyar kódex 2. Lovagkor és reneszánsz. Bp. Kossuth, 1999
Magyarország zenetörténete I. Középkor. Bp. Akadémiai Kiadó, 1988
Magyarország zenetörténete II. 1541–1686. Bp. Akadémiai Kiadó, 1990
Képes magyar zenetörténet. Bp. Rózsavölgyi és Társa, 2004
Legány Dezső: A magyar zene krónikája: zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. Bp. Zeneműkiadó, 1962
Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból. Bp. Magvető, 1977
Zolnay László: Fény és árnyék a középkori Magyarországon. Bp. Kozmosz, 1983
Zolnay László: Mozaikok a magyar újkorból. Bp. Kozmosz, 1986
Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp. Gondolat, 1975
Farkas Márta, Sz.: Mátyás király udvarának zenéje. Ismertető a Camerata Hungarica együttes hanglemezéhez. Hungaroton, SLPX 11844
Falvy Zoltán: Magyar udvarok zenéje. Ismertető a Camerata Hungarica együttes hanglemezéhez. Hungaroton, SLPX 12896
Zoltán József: A barokk Pest-Buda élete: ünnepségek, szórakozások, szokások. Bp. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1963
Kereszty István: A fővárosi hangversenyek története 1919-ig. = A magyar muzsika könyve. Bp., 1936
Sebestyén Ede: József nádor és Pavlova Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. – Haydn és Beethoven Budán. = Tanulmányok Budapest múltjából VII. Bp. 1939
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011