Az északi életérzést hozza el a Müpába a Baltic Sea Philharmonic

Európa és Amerika nagy hagyományú zenekarai jóvoltából sok évtizede tudjuk, hogyan muzsikál Nyugat. Japán és Kína jeles együttesei azt példázzák, milyen különleges alkalmazkodóképességgel sajátítják el Kelet zenészei egy, az övéktől távoli kultúra művészetét. Olaszország, Spanyolország, Portugália kiváló szimfonikus műhelyei Dél temperamentumát és érzékiségét hozzák a világ koncerttermeibe. November 19-én a Müpa közönsége abból kaphat ízelítőt, milyen Észak szelleme, ha a zene területén nyilvánul meg.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Az európai zeneéletben néhány évtizede vált termékeny szokássá a nemzetközi összetételű zenekarok alapítása. Az Európai Kamarazenekar vagy a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar csupán két példa a legsikeresebb internacionális együttesek közül, de a magyar zenekultúra vonzáskörzetéből is említhetnénk hasonlót, hiszen a Fischer Ádám alapította Osztrák–Magyar Haydn Zenekar két nagy muzsikusnemzet előadóművészi hagyományát egyesíti. A nemzetközi együttesek létrehozásának sok hasznos hozama van. Az egyik:

ezek a zenekarok válogatottak, tehát minden országból a legkiválóbb muzsikusokat tömörítik magukba, s így minden esély megvan arra, hogy avatott vezetéssel kivételes minőségű produkciókat hozzanak létre.

Egy másik hasznos eredmény az eltérő előadói hagyományok találkozása, a különféle iskolákból érkező, eltérő ízlésű hangszeres művészek eszmecseréje. Végül egy harmadik, nem zenei természetű, ám annál fontosabb szempont a kapcsolatteremtés, a barátság különböző országok művészei között.

A Baltic Sea Philharmonic (Balti-tengeri Filharmonikusok) együttese meglehetősen fiatal: 2008-ban alakult Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Németország, Lengyelország, Oroszország és Svédország zenekari művészeiből. Mint az országok felsorolásából kitűnik, Észak fogalmát rugalmasan értelmezték az együttes létrehozói, s ezt csak helyeselhetjük, hiszen így a közös munkában olyan országok is részt vehetnek, amelyek nem kifejezetten északiak, ám bőségesen rendelkeznek északi területekkel, s ezért aztán ők is

sokat tudnak az északi életérzés és szellemiség titkairól.

Az együttes céljai között hangsúlyosan szerepel az innováció: a zenekar új hangon kíván megszólalni, koncertjeiken fontosnak tartják az újfajta fényeffektusok, képvetítések, sőt koreográfia eredményeinek alkalmazását. Munkamódszerük lényeges eleme, hogy sokszor játszanak kotta nélkül. Ez valóban forradalmi ötlet, hiszen azt már megszokhattuk, hogy számos karmester partitúra nélkül vezényel, a muzsikusok azonban a világ minden zenekarában szólamkottákból játszanak. Ha kívülről tanulják meg a darabokat, az a perfekció, az előadói intenzitás, a produkció személyes karaktere és szuggesztivitása terén jelentős eredményekkel járhat, közvetlenebb és a korábbinál folyamatosabb, élettelibb kommunikációt téve lehetővé a karmesterrel – és a közönséggel.

Baltic Sea Philharmonic – fotó: Peter Adamik

Természetes, hogy a Baltic Sea Philharmonic repertoárján hangsúlyosan szerepel az északi szerzők termése. Az együttes által megszólaltatott művek között megtaláljuk a dán Nielsen, a svéd Stenhammar, a norvég Grieg, a finn Sibelius, a litván Gelgotas, az észt Pärt, a lett Kalniņš, a lengyel Kilar alkotásait – de Stravinskyt és Wagnert is szívesen játszanak. (Ki vitatná, hogy a Ring sok vonatkozásban északi mű?)

Ide kapcsolódik:

Kötet jelent meg Arvo Pärt írásaival

Magától értődő, hogy az együttes karmestere is Észak szülötte: a világhírű karmestercsalád tagja, Kristjan Järvi Észtország fővárosában, Tallinnban látta meg a napvilágot 1972ben, édesapja Neeme Järvi (1937), bátyja Paavo Järvi (1962). Napjaink nemzetközi zeneéletében egyedülálló dinasztia az övék: nincs más olyan család, amely három világhírű karmestert is adott a zenének – méghozzá egy időben! Kristjan csupán hétéves volt, amikor családja az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, így tanulmányait is ott folytatta, és az első években pályája is ott bontakozott ki, ám mára európai művészi kapcsolatai is jelentősek.

Karmesteri erényei közül energiáját, szuggesztivitását, intenzív hangzásigényét emeli ki a kritika.

A Baltic Sea Philharmonic szellemének fontos alkotóeleme az együttműködés. Méltón illusztrálja ezt, hogy a Müpában fellépve a meghívó országgal is együttműködnek, magyar szólistát kísérve koncertjükön. Balog József, aki Grieg I. Peer Gynt-szvitje (op. 46) és Stravinsky Tűzmadár című balettjének 1945-ös szvitváltozata között Grieg rendkívül népszerű a-moll zongoraversenyét (op. 16) szólaltatja meg, korosztálya, a középgeneráció egyik legkiválóbb magyar zongoraművésze.

1979-ben született Budapesten, pályája kezdeti szakaszában számos hazai és nemzetközi zongoraversenyen nyert előkelő díjakat. Világszerte turnézó művészként széles repertoárt szólaltat meg, amelynek fontos pillére többek közt Beethoven, Chopin, Liszt és Bartók zenéje. Különleges érdeklődéssel fordul a magyar komponisták művei felé, nemrég jelent meg például Lajtha László zongoraműveiből összeállított lemeze. Érdekli a kortárs repertoár, melynek áldozatkész előadója – és a jazz irányában is nyitott, erről tanúskodik Gershwin műveiből készült, emlékezetes CD-felvétele.