Érdemes-e üzletelni a sötét oldallal? Hová vezet a felhőszálló Tengerecki Pál útja? Mi dolguk a betlehemezőknek a városi forgatagban? Hasonló kérdésekre keresik a választ a Müpa téli családi és ifjúsági programjai, amikor ismerős történeteket kínálnak újrahangszerelve.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
Matinékoncert: Weber: A bűvös vadász
Legyen szó az előadó-művészetek bármely fajtájáról, jelentős kihívás a 3D-filmeken és szuperhősös mozikon felnövő generációk megszólítása. Gábor Sylvie november 10-én a Matinékoncertek sorozatában rendezi Carl Maria von Webernek az operairodalomban mérföldkőként számon tartott művét, A bűvös vadászt. Számára ez: a megszólítás jelenti a legkomolyabb feladatot.
„Az alkotótársakkal olyan kerettörténetbe helyezzük az opera cselekményét, amellyel könnyen tudnak azonosulni a fiatalok. Négy gyerek leül társasjátékozni, és a játék egyszer csak beszippantja őket, nekik pedig attól kezdve a mese szabályrendszere szerint kell döntéseket hozniuk. Az első rész olyan, mint egy színházi próba, hogy aztán jöjjön maga a produkció: a kulisszák mögé lesve kiderül, hogyan készül egy operaelőadás.”
Weber sötét hangulatvilágú romantikus operájának egyik fontos mozzanata a főerdész lánya, Agatha kezéért vívott, ördögi erők közreműködésével zajló küzdelem. A szerepet Miksch Adrienn énekli, aki elmondja, hogy „ízig-vérig német opera A bűvös vadász. Keskeny mezsgyén mozgunk, hiszen a »germanizmusokat« úgy kell megjelenítenünk a zenében, hogy se túlzók, se stílustörők ne legyenek. Gábor Sylvie rendezése szellemesen, a mi korunkhoz közelítve, a zenével történő mesélésben rejlő lehetőségeket kiaknázva számít az ifjú nézőkre.”
Kaláka Együttes: Hangol már a zenekar
Akiknek élő klasszikusokkal is lesz dolguk az épületben és környékén: szinte hihetetlen, de 2019-ben már az ötvenedik születésnapját ünnepli a Kaláka Együttes. Az egyik alapító, Gryllus Dániel fia, Gryllus Samu zeneszerző a november 30-i, Hangol már a zenekar című műsor karmestere és zenei vezetője, aki különleges vállalkozásra adta a fejét, amikor a Kaláka slágereit újrahangszerelte.
„Gyerekfejjel természetes volt számomra, hogy körbeölel ez a zene, de igazi meglepetés ért, amikor analitikusan közelítettem a dalokhoz. Csupa izgalmas dolgot találtam, rengeteg utalást fedeztem fel a kortárs vagy népzenére, de még a régizenére is. A »szétszerelés« közben a szöveghez, a dramaturgiához is új viszonyt kellett kialakítanom.”
A Kaláka rajongói megszokhatták, hogy a színpadon mindössze négy zenész áll, ám ezúttal a Miskolci Szimfonikus Zenekar csatlakozik a csapathoz. „Volt olyan zenekari tag, aki a kottát kézbe véve először azt hitte, valami tévedés történt. Aztán elkezdtek játszani, mi pedig láttuk, ahogyan a zenekar tagjai újra gyerekké váltak.” Gryllus Dániel kiegészíti fia mondatait: „Ilyen konstruktívan, mint most Samu, még senki sem szólt hozzá ezekhez a dalokhoz. Nem csupán kiszélesítette, színesebbé tette a hangzást, de a saját, személyes viszonyát is belefogalmazta a kompozíciókba.”
Aki a szimfonikus változat után az eredeti Kaláka-hangzásra is kíváncsi, a Müpa előtti sátorban a Kaláka betlehemes előadásán azzal is találkozhat. Az először 1987-ben bemutatott műsorról Gryllus Dániel elárulja: „Azt gondoltuk akkor, hogy a karácsonyi időszakban pár alkalommal majd elővesszük, ám tévedtünk. Azóta folyamatosan műsoron van, itthon és határon túlról is állandóan hívnak. Bár az előadás keretét továbbra is a Kodály Zoltán által 1906-ban gyűjtött nagyszalontai betlehemes játék adja, vannak apróbb változások. A népdalok, régi egyházi énekek mellett ma már Bach-dallam, sőt Lackfi János egy megzenésített verse is megszólal.”
Amikor arról kérdezem Gryllus Dánielt, miért fontos a Kalákának a gyerekközönség, így felel: „Minden alakuló zenekar kezdetben a saját korosztályának játszik. Mi versekkel foglalkoztunk, és a hetvenes évektől a felnőttek mellett a gyerekek is ott ültek már a nézőtéren.
Kányádi Sándor mondta, hogy nincs külön gyerek- és felnőttvers: jó vers van meg rossz vers van. Igaza volt, mert Bőrönd Ödönnel vagy Tengerecki Pállal mindegyik generáció örömmel találkozik. Az egykori gyerekközönségünk mára persze felnőtt, de még mindig követ minket.”
Magyar Állami Népi Együttes: Csodaváró betlehemes
A Magyar Állami Népi Együttes 2018 karácsonyán bemutatott új műsora, a Csodaváró betlehemes másfajta átjárókat nyitogat. A produkció egyik koreográfusa, Kocsis Enikő szerint a látványos, változatos, humorral és szeretettel teli előadás fő tétje, hogy a városi gyerekek is ráérezzenek a régi, falusi karácsonyi ünnepkör hamisítatlan ízére. „Havas-jeges, mégis színes és változatos mesevilágot álmodott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára Cziegler Balázs díszlettervező. A gyerekeimen mértem le a hatást: tátott szájjal nézték, ahogy a havas hegyoldal, a jó meleg konyha meg a hó birodalma is megjelent a színpadon.”
Kocsis Enikő hozzáteszi: „A másik két koreográfussal, Mihályi Gáborral és Fitos Dezsővel arra törekedtünk, hogy a tél minden öröme ott legyen: a hógolyózás, a szánkózás, a korcsolyázás, de még a hóemberépítés is. A táncok egyre közelebb visznek minket a karácsony csodájához. Az év különleges időszaka ez, amikor ideje van az elcsendesedésnek és a pihenésnek. Izgatottan várjuk, hogy újra megoszthassuk ezt az élményt a családokkal.” A Csodaváró betlehemes két alkalommal, december 21-én és 22-én tekinthető meg.
