Papageno Radio
Címlap Balázs János: „Fontosnak tartom, hogy egy fiatalban legyen szenvedély és akarat”

Balázs János: „Fontosnak tartom, hogy egy fiatalban legyen szenvedély és akarat”

Az ötödik jubileumát ünneplő Cziffra György Fesztivál idén is színes kínálattal várja az érdeklődőket. Balázs Jánossal, a fesztivál alapítójával és művészeti vezetőjével többek között az idei programokról, az improvizáció fontosságáról és a tehetséggondozásról beszélgettünk.

– A 2020-as fesztiválon két olyan előadás is lesz, ami a zenét tudományos oldalról vizsgálja. Miért fontos, hogy ilyen jellegű programok is helyet kapjanak?

– A Cziffra Fesztivál az elmúlt években mindig különleges műsorral, programstruktúrával állt elő. Ebbe az is belefér, hogy tudományos hátterű esteken vizsgáljunk meg fontos kérdéseket: mitől jó egy előadás, hogyan válik valaki sikeres művésszé, mi motiválja vagy épp demotiválja a művészt, és a sort még lehetne tovább folytatni.

A korábbi évek pedig azt mutatják, hogy a közönség nyitott ezekre a témákra.

Idén a fesztivált a Lélek és logika című est nyitja, ahol Pál Feri atya és Vizi E. Szilveszter boncolgatja majd a vallás és a tudomány, az érzelmek és a gondolkodás kapcsolatát. A másik, Tudatállapotok című előadáson Bagdy Emőke ismerteti kifejezetten a fesztivál alkalmából írt tanulmányát. Témája a művész lelkében zajló folyamatok törvényszerűségei, hogy milyen tudatállapot szükséges a zenéléshez és a zene befogadásához, vagy hogy egy zenész hogyan tudja trenírozni magát az előadóművészi pályán.

Ide kapcsolódik:
Bagdy Emőke: „Ami a koncerten helyben születik, annak története van”

– Bagdy Emőke előadásán ön is közreműködik, de nincs feltüntetve a műsor. Milyen művekkel készül? 

– Nem tervezem el előre, hogy pontosan miket fogok játszani, hanem majd az előadáson hallottak alapján választok darabokat. Az viszont biztos, hogy a romantikus repertoárból szólal meg egy-egy mű, de akár még improvizációra is sor kerülhet.

– Cziffra játékának is sajátossága volt az improvizáció. Mennyire kap ez szerepet a koncerteken?

– Valamilyen szinten minden zenei produkcióban jelen lesz, hiszen olyan művészeket hívtunk, akik az előadásmódjukkal, a gondolatiságukkal, a kifejezőerejükkel improvizáló egyéniségek. Vagyim Repin, a fesztivál kiemelt vendége például elképesztően színes, egyedi módon hegedül, egy darabot sem szólaltat meg kétszer ugyanúgy. De ugyanaz ez igaz Lukács Miklós és Balogh Kálmán cimbalomjátékára, akik a nyitóesten fognak együtt improvizálni. A Paganini+ című koncerten pedig Oláh Kálmán jazz-zongoraművész részben improvizatív átiratában hallhatjuk Paganini Caprice-ait.

Ide kapcsolódik:
Balogh Kálmán: „Amikor együtt leülünk játszani, egy kisebb csoda születik”

– A Cziffra Fesztivál Tehetség díját kiérdemlő fiatal zenészeknél mennyire van jelen az improvizáció?

– Fontosnak tartom, hogy egy fiatalban legyen szenvedély és akarat, és valami sajátot tudjon adni magából, hiszen ez az előadó-művészet, különben sportteljesítményről beszélnénk. A Tehetség-díj zsűrije is rendre olyan pályakezdőknek adja az elismerést, akik jó úton haladnak afelé, hogy megtalálják az egyéni hangjukat. De általánosságban véve, a zenésztársadalom újabb generációira nem az a jellemző, hogy az improvizáció és az ihletettség ugyanolyan fontos, mint a teljesítményorientáltság. Ez most egy világtrend, hiszen a versenyeken általában az győz, aki kevesebbet hibázik.

– Nyomon követik a díjazottak pályáját?

– A felfedezettjeikben nagy potenciál rejlik, célunk minél több koncertlehetőségeket biztosítani számunkra. Az idei fesztiválon például a Győztesek koncertjén hallhatja a közöség a Cziffra Fesztivál, a Bartók Világverseny, a BMC Nemzetközi Cimbalomverseny díjazottjait, illetve a Virtuózok kategóriagyőzteseit. Emellett minden évben mesterkurzust is rendezünk a fiataloknak. Öröm számunkra, hogy idén Miklósa Erika is elfogadta a felkérésünket, különösen nagy megtiszteltetés ez, mivel a Cziffra György Fesztiválon adja első mesterkurzusát. Többek között az is a célunk ezzel a kezdeményezéssel, hogy lehetőséget biztosítsunk olyan művészekkel való találkozásra, akik aktívan a pályán vannak, de nincs idejük továbbadni mindazt az élő tapasztalatot, amit csak a pódiumon lehet megszerezni.

A mesterkurzusok részleteiről az alábbiakban írtunk:

Ide kapcsolódik:
Miklósa Erika is mesterkurzust tart a Cziffra Fesztivál keretében

– A fesztivál gálakoncertjén Vagyim Repinnel lép fel közösen. Milyen a kapcsolatuk, korábban dolgoztak már együtt?

– Most játszunk először együtt. Általában azt tapasztalom a külföldi meghívottainknál – így Repinnél is –, hogy amikor elindul a felkérési folyamat, nagyon lelkesek lesznek Cziffra György nevének hallatán. Mindenkinek van egy kedvenc lemezélménye, videófelvétele Cziffra játékáról, és nagyon örülnek, hogy valaki gondozza az ő emlékét.

Nagyszerű dolog, hogy más hangszeren játszó művészek – Mischa Maisky, José Cura stb. – is ennyire tisztelik Cziffra munkásságát.

Ide kapcsolódik:
Vagyim Repin: „Cziffra abban volt a legnagyobb, ami egy ponton túl taníthatatlan”

– Mi várható jövőre, Cziffra György születésének századik évfordulóján?

– A fesztivált hagyományosan februárban rendezzük meg, Cziffra viszont november 5-én született. 2021-ben minden hónapban lesznek ünnepi koncertek szerte az országban. A 2016-ban elindított Fesztivál világszinten az első olyan programsorozat, ami vállalta a Cziffra-féle zenei gondolkodásmód továbbvitelét. Ez pedig 2021-ben, a mester születésének 100. évfordulóján a Fesztivál által szervezett emlékévben csúcsosodik ki Magyarországon és nemzetközi szinten is.

– Hogyan egyeztethető össze a koncertező művészlét a szervezési teendőkkel?

– Nem könnyű a helyzet, mert hatalmas elvárásokat támasztok magam felé a szakmával és a közönséggel egyetemben. Ugyanakkor nagyon movitált vagyok, sokan támogatják a Fesztivált, és a közönségtől is pozitív visszajelzések érkeznek.

Cziffra György itthon egy ügy, ahogy Kodály és Bartók is, és ezek a nevek a legnagyobb értéket kell, hogy képviseljék.

Ide kapcsolódik:
Az 50-es évek látszatvalósága Cziffra György életét is meghatározta

– Mennyire ismerik itthon Cziffra nevét, és ez hogyan változott a fesztivál elindulása óta?

– Összegezve az ötéves munkánkat, azt lehet mondani, hogy az induláshoz képest nem várt sikereket értünk el. Sokáig csak szakmai körökben tudták, hogy Cziffra klasszikus zongoraművész volt. Ennek az az oka, hogy 1956-ban emigrált, addig Magyarországon túlnyomórészt bárokban könnyedebb műfajokat játszott. Klasszikus karrierje külföldön vált elismertté. Ma már itthon széles körben is a klasszikus pianisták között említik.

– A fesztiválon kívüli fellépéseit hogyan határozza meg a Cziffra-repertoár?

– Az emberek összekötik a nevemet Cziffrával, ami megtisztelő, ugyanakkor nekem nem az a célom, hogy második Cziffra György legyek. Nagy hatással volt rám a játéka, és a karrierem kezdetén sok átiratát játszottam, ma viszont általában ráadásként adom elő ezeket. Nem azért, mert nem tartom elég rangosnak, hanem mert más irányú szakmai munkát kezdtem el: német romantikus és orosz zeneszerzők műveivel foglalkozom. A repertoárom tehát jócskán különbözik az övétől, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy legyen egy vezércsillag, aki bármikor irányt tud mutatni a felvételeivel, könyveivel vagy interjúival.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X