Nagyváradon 1900. január 25-től 1956. január 9-ig a meghívott társulatok, valamint helyi előadók összesen 941 operát adtak elő. Teljes estét betöltő operaelőadásokról beszélünk ismételten.
Az említett időintervallumon belül ezekkel az ismert operaszerzők neveivel találkozunk, valamint pontosan ennyi alkalommal előadott operákkal: Verdi (155), Puccini: (107), Schubert-Berté (100), Strauss jr. (97), Strauss sr. (91), Mascagni (62), Offenbach (60), Gounod (39), Bizet (36), Halévy (24), Leoncavallo (23), Rossini (22), Delibes (14), Erkel Ferenc (10), A.Thomas (8), dr.Adorján András (8), Szabados Béla – Rákosi Jenő (8), Flotow (7), Mozart (7), Smetana (5), Wagner (5), Donizetti (5), d’Albert (4), Wilhelm Kienzl (4), Ponchielli (3), Maillart (3), Hubay Jenő (3), Demény Dezső (3), Massenet (3), Saint-Saens (3), C.M.von Weber (3), Bellini (3), Goldmark Károly (2), Frának Gábor (2), Otto Nicolai (2), Auber (2), Aszafjev (2), Cimarosa (1), Gluck (1), Dienzl Oszkár (1), Farkas Ferenc (1), Tchaikovsky (1), Beethoven (1).
Ugyanezek a társulatok, és helyi előadók az előbb említett operaelőadásaik mellett csupán pár napos eltérésekkel 1 gyermekoperát (Poldini Ede: Csipkerózsika), 206 daljátékot (Kacsóh Pongrácz: János Vitéz – 196, Kacsóh Pongrácz: Három a kislány – 5, Kodály Zoltán: Háry János – 4, Humperding – 1,) harminc balettelőadást (az Iris társulat – 8, a Bayer társulat – 3, a Péchy társulat – 3, a hindu Menaka társulat – 2, a Kolozsvári Magyar Opera balett-társulata – 2, a budapesti Magyar Állami Operaház balett-társulata – 2, a nagyváradi balett-társulat – 9, Szilágyi Berta balettestje – 1), egy táncjátékot (Kodály Zoltán: Marosszéki húsvét), és egy táncestet adtak elő Margot és Hedi Höpfner közreműködésével.
Ebben az időszakban városunkban olyan helyi-, megyei-, országos-, és nemzetközi hírű előadók koncerteztek a teljesség igénye nélkül felsorolva őket, mint zongorán: Reiner Frigyes, Fischer Ervin, Fischerné Szalay Stefánia, Thomán István, Bartók Béla, D’Albert Eugen, Dohnányi Ernő, Friedmann Ignácz (Ignatz), Fischer Annie, Halmos György, orognán: Zsizsmann Rezső, Andrássi Ede, hegedűn: Grete Lorweg, Albertina Ferrari, Burmester Willy, Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Eugene Isaye (Jenő), Hubay Jenő, Szigeti József, Zathureczky Ede, George Enescu, Ion Voicu.
Nagyváradon ámbár 1888-tól működött államilag elismert és támogatott hivatásos operatársulat, sajnos ez a társulati forma hivatalosan és végérvényesen 1924. augusztus 7-én szünik meg városunkban. Ennek egyik fő oka az, hogy az első világháborút követően rengeteg, az operatársulaton belül foglalkoztatott énekes elköltözik, disszidál és végrévényesen külföldre telepdik le családjával együtt.
Az 1944. augusztus 23-i eseményeket követően Romániában a kommunista rendszerrel (kulturális téren is) egy új korszak köszönt be Váradon is. Az eddig főleg magyar kulturális életű és szemléletű városunk 1949-ig nagyon gyorsan többfajta átalakuláson is átesik: a szocialista államosítási programot követve elkezdik kemény kézzel cenzúrázni a kulturális intézményeket és minden művészeti eseményt. A mindennapi zenei élet kereteit diktatórikus módszerekkel és rendkívüli gyorsasággal alakították át legfőképpen 1948-68 között. Mindenki a Bihar Megyei Kultúrügyosztálynak jelentette le a tervezett műsorokat (ezeket a területi párttitkár is megtekintette), amelyek azután sebes gyorsasággal a bukaresti Művelődésügyi Minisztérium Zenei Főigazgatóságához kerültek áttekintésre. Ez a legfelsőbb fórum döntött minden zenei esemény sorsáról az egész országban. Természetesen a háttérből ezeket a szálakat is a Szovjetunió irányította és felügyelte. Igazából csak azokat az eseményeket engedélyezték, amelyek átmentek a romániai és a szovjet tanácsadók „szakértői gárdájának” kemény cenzúráján, és a párt elveit „nem zavarták”. Sok esetben az általuk javasolt koncertprogramok időszaka érkezik el Nagyváradra is. Jelentősenmellőzik a szabad operajátszást a helyi kulturális platformról is. Eközben komoly demográfiai változások történnek Nagyváradon, ugyanakkor kulturális téren is egy eléggé sajátos és nagy mértékű homogenizálódást erőltettek a városra.
A Thurzó család összegyűjtött adatainak tükrében kijelethető: a kommunizmus éveinek összessége jelentősen kihat a város kulturális arculatára, és ebből fakadóan innentől kezdve meg fognak csappanni a nagyváradi operaelőadások.
